Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)

1425

1425. szeptember 27. - október 1.

421

1098 Szept. 27. (in Cosme et Dam.) A váradi káptalan emlékezetül adja, hogy Zs. 1424. márc. 11-i parancsa (ZsO XI. 301. sz.) értelmében sacristia-jából előkereste saját 1313. nov. 22-i (Anjou okit. III. 633. sz.), 1313. márc. 29-i (Uo. 473. sz.), 1314. jan. 20-i (Uo. 682. sz.), 1323. jún. 27-i (Uo. VII. 318. sz.), 1321. dec. 7-i (Uo. VI. 328. sz.) és 1291. dec. 15-i (Kállay I. 41. sz.) okleveleit és privilegiális formában autentikus függőpecsétje alatt átírja azokat. Méltóságsor: Konrád prépost, István olvasó-, Miklós éneklő- és Bálint őrkanonok.

Hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. DL 54465. (Kállay cs.) - Ennek 18. századi egyszerű másolata: DL 83673. (Bárczay cs.)-Tört. Tár 1907. 92., reg. (Alsófehérmegye levéltárából, Kemény cs. - újkori másolat alapján.)

1099 Szept. 28. (in castro nostro Konich, in profesto Mich.) Néhai Buthk fia: Franko comes Corbavie emlékezetül adja, hogy Lapacz nembeli Gomilyan-i Iván fia: Vid (nob.) érdemeiért, amelyeket korábban atyafia: néhai Péter majd az ő szolgálatában szerzett, quasdam portiones nostras proprias in possessione Jarinsko vocata quinque sortes terre et in alia possessione seu villa Byczi dicta similiter sortem unam terre atque unum molendinum in eadem prefata Byczi positum Ponykwa vocatum in districtu Korenycza et in comitatu nostro Corbaviensi existentes minden tartozékával újadományul adja neki örök birtoklásra ... per modum sincere ac mere nobilitatis et liberalitatis titulo taliter videlicet, quod ipse Vitus prenotatus et per eum eius heredes et successores de eisdem pretitulatis portionibus possessionariis nobis scilicet neque nostris successoribus nullis proventibus et exactionibus, censibus aut servitutibus quibuscunque vel solutionibus exercitualibus aut mardurinalibus respondere aut solvere et exigi tenere debeantur, továbbá megengedve facultatem serviendi aut familiari cuicunque ex fidelibus regni Hungarie és szószegés terhe alatt szavatosságot vállalva a birtokért. Presentes concessimus litteras nostras sigilli nostri maioris appensione munitas.

Átírta 1) Korbáviai Károly és Tamás gróf 1441. júl. 25-i privilégiumában. DL 33306. (NRA 465-16.) - 2) Korbáviai János gróf 1467. máj. 17-i privilégiumában. DL 11721. (Uo. 445-27.) - Tartalmilag átírta Korbáviai Károly és Tamás gróf 1426. máj. 30-i privilégiumában. DL 33307. (Uo. 465-16.)

1100 Szept. 29. (in Michaelis) Miklós leleszi prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy személyesen megjelent előttük Kazon-i Pogan Domokos mester felesége: Dorottya (nob.) Kallo-i István fia: László leánya1 - és minden perében ügyvedeiül vallotta férjét: Pogány Domokost, valamint Hollohaza-i Benedeket, Possahaza-i Istvánt, Gwth-i Gált, Kryssano-i Mihályt, Myka-i Benedeket és Lászlót, Gecche-i Jakabot, Kerch-i Mátyást, Pétert és Illést, Barlabas-i Barnabás fiát: Jánost, Lőrinc Kazon-i plébánost.

Foltos papíron, hátlapján pecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. It., Acta a. 1425-13. (DF 221588.) - Az oklevél szövege körül és a hátlapján egy másik ügyben készült tanúvallatás nevei szerepelnek.

1 A gondolatjelek közötti rész a sor felett beszúrva.

ltot Okt. 1. (Bude, f. II. p. Michaelis) Zs. a leleszi konventhez. Elmondták neki Bedehaza-i Makzyn nevében, hogy ő bizonyos, a Máramaros megyei Bedehaza birtokon lévő részbe, amely őt iure hereditario megilleti, be akar kerülni. Ezért megparancsolja nekik,