Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)
1425
320 1425. július 15. - július 16. reposita, per venerabilem dominum Iohannem prepositum Budensem, vicecancellarium sue maiestatis ac magistros Iacobum diffinitorem causarum in sua speciali presentia vertentium, necnon Iohannem de Zelew prothonotarium nostrum requiri, examinari et revideri fecisset et requisite exinde qualitatis seriem sibi et consequenter nobis commisisset reportare. A mondottak visszatérve bemutatták Zs. 1406. febr. 27-i oklevelét, amely szerint Rozgonyi János szolgálatai és Domoszlói Demeter kérésére fiúsította János feleségét: Apollóniát, Tarkői László feleségét: Zsófiát és Pásztói Imre feleségét: Margitot apjuk birtokaiban, különösen a Bihar megyei Herpály és tartozékai meg a felsorolt Heves megyei birtokokban. (ZsO II. 4499. sz.) - Mivel a leányok a birtokokat közösen birtokolták, az országbíró úgy ítélt, hogy azokat a leányok és utódaik között fel kell osztani három részre. Ezért meghagyja a váradi káptalannak, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a királyi kúriából külön e célra kirendelt kúriai jegyzők - Dobóéi János, Bokodi György, Görbe- di Imre, Gyulai István, Dömsödi Tamás, Királyi Tamás, Haraszti Péter és Perneszi Pál - egyike Mihály-nap 20. napján (okt. 18.) menjen ki Herpály és tartozékai: Újfalu, Kengyel, Szentkozmadamján, Szentdemeter és Andaháza birtokokra és ossza azokat három egyenlő részre, majd az egyik harmadot Margit és fia: Gergely, a második harmadot László fia: János - Zsófia utóda -, a harmadik harmadot pedig Rozgonyi János felesége: Apollónia részére iktassa és hagyja meg részükre örök birtoklásra, senki ellentmondását ne vegye figyelembe. Minderről a káptalan Mihály-nap nyolcadára tegyen jelentést. - Békefi: Pásztó I. 305-311., júl. 5-i kelettel. (DL 9169. -NRA 40-1.) 820 Júl. 15. (20. die f. III. a. Ladislai) A csázmai káptalan emlékezetül adja, hogy Zs. máj. 14-i parancsa (517) értelmében Bakoucza-i István fia: Zsigmond királyi emberrel Bálint karbeli presbitert küldték ki, akik visszatérve elmondták, hogy ők Szent László király ünnepe előtti kedden (jún. 26.) kimenve Soploncha vár meg a hozzátartozó falvak és prédiumok - úm. Bodogazzonfalva és az ott szedett vám, Ferdy nch, Porechya, Zenthmyhal, Zdenchfew, Klethkovelgh, Modrusdol, Mykusvelgh, Bogdasyndol, Mylovyndol, Zaganch, Kopynch, Alsoturya, Kezepturya, Felseturya, alia Kopinch, Kopaschych, Koztanyouch, Raynahegh, Zyunarfalva, Podbukovina, Floyzonygh, Simonfalva, Marnyghandrasfalva, Wokenvelgh, Grusnycza, Wranovicze, Chakanouch, Wysanhele, Benedikfalva, Ilyanch, Pusthyanch, Superiorkopynch, Andrasfalva, Kethhelye, Samsondol, Gregoryanch, Wokoynch, Pod- grachza, Preborvelgh, Scadynch, Mykolyanch, Globosanch és Kuzepsewkopynch - területére, majd a szomszédok és határosok jelenlétében a királyi ember bevezette Miklós nádort a várba meg a hozzátartozó birtokokba és ellentmondás nélkül iktatta részére azokat minden haszonvételükkel és tartozékukkal zálog címén. Az oklevelet pecsétjük ráfüggesztésével erősítették meg. Hártyán, kiemelt kezdő C betűvel, függőpecséttel. DL 11660. (NRA 588-8.) - A hátlap közepén: Statutio super impignoratione Saploncza. 821 Júl. 16. Az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy személyesen megjelent előttük Perényi Miklós királyi lovászmester, nyitrai ispán - fiai és osztályos testvérei terhét is magára véve és bérbe vette Pozsony megye jelen évi bor, termény és méh tizedeit két egyenlő részletben - 1426. febr. 2-án és ápr. 24-én - fizetendő 4000 aranyforintért Pálóci György esztergomi érsektől. - Fejér X/6. 733. (Esztergomi székesfőkáptalan mit., Acta radicalia 49-2-26. - DF 237914.) 822 Júl. 16. (16. die f. II. p. Petri et Pauli) A győri káptalan emlékezetül adja, hogy Zs. jún. 23-i királyi nagypecséttel ellátott parancsa (733) értelmében Gatha-i Groff Péter királyi emberrel Domokos győri kanonokot, mosoni főesperest küldték ki, akik visszatérve elmondták, hogy ők Péter és Pál ünnepe utáni hétfőn (júl. 1.) kimentek a Moson megyei Lean- dorff más néven Leansok vagy Thogonfelde birtokra, majd a királyi ember a szomszédok