Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)
1425
1425. június 29. 297 sével Perényi Péter korábbi országbíróra bízta. Az országbíró - miután a korábban üresedésben lévő apáti méltóságot Mihály kapta meg - a tárgyalást 1423. Jakab-nap nyolcadára halasztotta denique ipsis octavis instantibus interim praefato comite Petro viam universae carnis ingresso et dicto honore iudicatus curiae regiae per regiam clementiam comiti Stephano Kompolth de Nána [...] collato, aki előtt a fenti időpontban Noszlop-i Illés fia: Mihály diák, atyját Perényi országbíró ügyvédvalló levelével képviselve kérte Zs. ítéletlevelének és más okleveleknek a bemutatását. A személyesen megjelent felperes apát két oklevelet terjesztett elő: 1. Zs. Budán 1409. szept. 1-jén kelt, a veszprémi káptalanhoz szóló bírói intézkedését (ZsO II. 7009. sz.)3 - Eszerint Márton béli apát perbe hívta a Noszlopiakat a személyes jelenlét elé. Zs. a pert az (1407) Márton-napi nyolcadra halasztotta. Erre az alperesek közül György nem jött el, ezért Zs. a veszprémi káptalannal az (1408) böjtközépi (márc. 13.) nyolcadra idéztette meg,4 innen a pert a György-napi nyolcadra halasztották.4 - A György-napi nyolcadon a béli apát bemutatta II. Béla király 1135-ben kelt - hamis (Reg. Arp. I. 60. sz.) - oklevelét. Az alperes Noszlopiak nemességük bizonyítására pedig a veszprémi káptalan 1332. szept. 22-én Noszlop birtokrészei ügyében folytatott vizsgálatról szóló, illetve 1332. okt. 31-én az ott végrehajtott iktatásról szóló jelentését mutattták be. Zs. ezek után a veszprémi káptalant 1408. Jakab-nap 15. napján (aug. 8.) királyi emberrel elvégzendő határjárásra és a vitás birtokrész felmérésére utasította, ellentmondás esetén az (1408) Mihály-napi nyolcadra történő idézéssel. A Mihály-napi nyolcadon a felperes apát bemutatta a veszprémi káptalan 1408. aug. 8-i jelentését a határjárásról, illetve Noszlopiak ellentmondásáról. Az alperesek ügyvédje: Ötvös Miklós a Noszlopiak jogainak igazolására oklevelek bemutatását ígérte, ezért a pert Zs. (1409) vízkereszt nyolcadára halasztotta. Ezen az alperesek nem jelentek meg, akiket ezért megbírságolt és meghagyta a veszprémi káptalannak, hogy királyi emberrel a böjtközépi (1409. márc. 13.) nyolcadra idézzék meg őket. Erről az alperesek ismét távolmaradtak, ezért Zs. elrendelte pünkösd (1409. máj. 25.) nyolcadára szóló, három vásáros kikiáltással történő megidézésüket.5 A pünkösdi nyolcadon az alperes fél a bemutatásra és a fizetésre haladékot kért, ezért Zs. pert a (1409) Jakab-napi nyolcadra halasztotta.5 Ezen az alperesek bemutatták egyrészt Pál országbíró 1346. júl. 12-én Visegrádon kelt oklevelét, másrészt Zs. 1409. máj. 8-án, a veszpémi nemesek számára tartott közgyűlésén kelt oklevelét, amely szerint a megyei nemesek tanúsították a Noszlopiak birtokjogát. A Noszlopiak kérték a vitás földterület újbóli határjárását és megmérését. Zs. ezért meghagyta a veszprémi káptalannak, hogy a királyi emberrel ezt Kisasszony-nap 8. napján (1409. szept. 15.) tegyék meg, és a Mihály-napi nyolcadra tegyenek neki erről jelentést is. - Az 1423-as tárgyaláson a Mihály apát által bemutatott második oklevél: a veszprémi káptalan 1409. szept. 21-én kelt,6 Zs.-hoz szóló jelentése a vitás terület újbóli határjárásáról és az apát részére történő iktatásáról. (ZsO II. 7075. sz.) - Az alperesek az apát részére történő iktatást igazságtalannak és nemességük megcsúfolásának tartják. Nánai Kompolt István országbíró ezért a fentieket mérlegelve megsemmisítette a királyi ítéletet és felkéri a veszprémi káptalant a királyi emberrel végrehajtandó ismételt határjárásra és a vitás földterület újbóli felmérésére. - A veszprémi káptalan a kijelölt királyi emberrel a feladatot el is végezte, de közben a pert Nánai Kompolt István országbíró a jelenlegi György-napi nyolcadra halasztotta.7 - Interim praefato comite Stephano ab hac luce decedente honore iudicatus curiae regiae per clementiam regiam nobis dato megjelent előtte a jelenlegi nyolcadon a nevezett Illés
