Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)
1425
216 1425. május 29. Purkchart legközelebbi örökösére szálljon, az ezer forintnyi jegyajándék haszonélvezete viszont Purkchartot illeti haláláig, és azután száll Osanna legközelebbi örököseire, amit nekik becsűt követően pénzben ki kell adniuk Purkchart örököseinek. Ha ő, utóda vagy örökösei az említett javakat meiner hausfraun losen wolden, des sol sy üns stattün und ze lösen geben an allerr widerred und gevérde umb dreythalbtausent gulden ingold, die dann derselben meiner hausfraun nach freund rat wider angelegt sülien werden und an wenn sy gelegt werden, das sol der vorgenanten meiner hausfraun Osannen hinwider gemacht und verschreiben werden, für funfczehen2 gulden als morgengab recht ist und für tausent gulden als haimsteur recht ist. Amennyiben Osanna gyermektelenül halna meg és az ezer aranyforintnyi jegyajándékot unnermach und unnerschafft hinder ir liess, akkor ez kizárólag Pauln von Wolffurtt-ot vagy örököseit illeti. Purkchart és örökösei kötelesek az Osanna számára lekötött javakat sértetlenül megőrizni és erre auf allem unserm güt, das wir haben in dem lande zü Ungern oder wo wir das haben, wir sein lebentig oder tód kötelezik magukat. Oklevelét saját függőpecsétjével erősitette meg, és megkérte den edeln meinen liben gebrüder Hannsen von Eierbach und den erben Mertten den Weitracher, das sy iren insigil zu einer lauttern geczeugnüss auch an disen brif gehangen habend dem vorgenanten Mertten dem Weytraher an schaden. Hártyán, I-iniciáléval. három hártyacsíkon függd pecsétjéből a harmadik elveszett. A pecsétek zöld színűek, egyforma nagyságúak, kb. 25 mm átmérőjűek. A jobb oldali, eredetileg középső, Purkhart von Ellerbach pecsétje: kissé sérült pecséten kerektalpú, négyeit pajzs, minuszkulás körirata: s purkha[------] el ler[----]. A bal oldali Mertt der Weitracher pecsétje: kissé sérült pecséten csücsköstalpú, valószínűleg szintén négyeit pajzs, képe elmosódott és részben a pecsétszalag takarja; a minuszkulás körirat szintén elmosódott, ezért összefüggő szöveg nem olvasható ki. DL 11665. (NRA 473-11.) 'A szövegbeli Osanna alakot megtartottuk a magyar Zsuzsanna helyett.2 Elírás fünfhundert helyett. 566 Máj. 29. (f. III. p. penths.) Miklós leleszi prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Nagfalw-i György Kallo-i Lewkes fia: Miklós meg fiai: János, Lőrinc és László, valamint Meggyes-i István fia: Zsigmond nevében, és bemutatta Zs. 1425. máj. 21-i oklevelét (536), majd kérésére átírták azt részükre. Papíron, a hátlapján pecsét töredékével. DL 54440. (Kállay cs.) 567 Máj. 29. (10. die dom. infra oct. ascens.) A sági konvent Zs.-hoz. Tudja meg, hogy Miklós garamszentbenedeki apát és a konvent részére szóló éves megbízása alapján Nempti-i Berk István királyi emberrel Mihály frátert küldték ki, akik visszatérve jelentették, hogy Urunk mennybemenetelének nyolcada közé eső vasárnapon (máj. 20.) kiszálltak Bars megyébe, ahol mindenkitől, akitől kell és illik, vizsgálódva megtudták, hogy Lewa-i Cheh (dictus) Péter (magn.) volt királyi lovászmester az elmúlt években Bars megye különböző helyein a konvent birtokaiból: Solmos alio nomine Baluan, Kysstholmach alio nomine Apathfewld ac Zengew, (necnon Zewlen)1, item Zantho et Baratka, necnon Zemler vocatis számos prediumot, birtokot, erdőkkel, rétekkel, földekkel, legelőkkel együtt hatalmasul elfoglalt jobbágyaival - a jobbágyok felsorolását lásd a nyitrai káptalan máj. 19-i jelentésében (531) -, akik Cheh Péter Chetherthekhel, Bors, Tholmach,
