Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)

1425

1425. május 13. - május 14.

197

csönösen nyugtatják az István atyja: Miklós és testvére: János részéről elkövetett hatalmaskodás ügyében, érvényteleneknek nyilvánítva az ennek során kiállíttatott okleveleiket. - Teleki I. 478. (DL 74012. - Teleki cs., marosvásárhelyi.)

515 Máj. 13. (dóm. a. Ioh. a. port. Lat.) A vasvári káptalan emlékezetül adja, hogy megjelentek előttük Koltha-i János fia: Miklós fiai: Miklós diák és Tamás - a maguk meg apjuk és testvéreik: Albert és Darko hajadon (nob.) nevében és terhüket magukra véve majd a következő bevallást tették: ők elismerik, hogy Chench-i János fiai: Simon és Miklós sex centenariis denariis kifizették Chench-i Dorozlo fia: Jakab özvegye, azaz Koltha-i János leánya: Klára és az ő leánya: Chench-i Magdolna (nob.) hitbérét és jegyajándékát, amely Jakab Chench-i birtokrészeiből járt öröklés jogán.

Vízfoltos hártyán, hátlapra nyomott pecsét nyomával. DL 43632. (Múz. törzsanyag, Zobothin 37-62.)

516 Máj. 14. Sigismundus Dei gratia Romanorum rex, semper augustus ac Hungarie, Bohemie, Dalmatie, Croatie etc. rex fidelibus nostris universis et singulis comitibus urburarum nostrarum regalium de Cremnicia necnon iudici et iuratis civibus totique communitati de eadem tam presentibus, quam futuris presentium notitiam habituris salutem et gratiam. Ad nostre latius deductum est audientiam maiestatis, quod displicenter percepimus, quomodo nonnulli forent homines forenses scilicet et alienigene in vulgo teutunicali forleger nuncupati, qui pecunias eorum pro auro et argento libero in montanis nostris ibidem habitis provenientibus nostris montanistis ibidem existentibus concedendis per huiusmodi pecunie eorum concessionem, huiusmodi aurum et argentum liberum pro se ipsis usurpando et de regno nostro educendo maiestati nostre consequenterque ipsis montanis et civitati nostris dampna non modica irrogarent et inferrent. Cum autem nos huiusmodi aurum et argentum liberum per predictos homines forenses et alienigenas pro se ipsis usurpari et de hoc regno nostro Hungarie educi non velimus, quin potius lucrum, quod in emptione eorundem provenit, per incolas et montanistas dicte nostre civitatis percipi ac in reformationem et utilitatem ipsarum montanarum et civitatis nostrarum converti intendamus, igitur fidelitati vestre universitatis et cuilibet vestrum firmissime precipiendo et mandamus aliud nequaquam habere volentes, quatenus agnita presentium notitia a modo in posterum predictos homines forenses et alienigenas, qui huiusmodi aurum et argentum liberum per premisse pecunie eorum concessionem pro se emerent, usurparent et de isto regno nostro Hungarie educerent, in vestris domibus et habitationibus necnon vestri in medio fovere et conservare nullatenus presumatis: immo ipsos forenses et alienigenas a concessione indigenasque1 a receptione talismodi pecunie, quo ad credentiam et alio quocunque modo fiendam strictissime auctoritate nostra vobis in hac parte presentibus concessa et attributa prorsus et per omnia inhibeatis, quoniam nedum huiusmodi forenses homines et alienigenas verum etiam omnes alios, immo etiam et vos comites vestrosque officiales et familiares exceptis vobis dicte civitatis et montanarum nostrarum inhabitatoribus ab emptione et questu huiusmodi auri et argenti liberi volumus habere penitus prohibitos in hac parte, hiis tamen per expressum declaratis, quod huiusmodi aurum et argentum de dictis montanis proveniens, quod debet ab invicem separari nullibi confluatur neque comburratur nisi in gaza seu in loco auctoritate nostra regia per comitem ipsarum urburarum nostrarum pro tempore