Zsigmondkori oklevéltár XII. 1425 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 52. Budapest, 2013)
1425
186 1425. május 1. 469 Máj. 1. Szentimre. Váraskeszi Lépes Lóránt erdélyi alvajda az erdélyi káptalanhoz. Küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek a jelenlétében a kiküldött alvajdai emberek egyike iktassa be Keszi Miklós fiát: Lászlót és Keszi László fiát: Gergelyt a Küküllő megyei Szentmárton, Királyfalva, Péterlaka, Szilkút és Csüdőtelke részeibe. Kijelölt vajdai emberek: Somogyomi Zsigmond, Désfalvi Miklós, Mikefalvi Mike fia: Demeter, Gáldtői Orbán, Pócsi László, Szancsali Őz Benedek, Lozsádi Benedek. - Teleki 1.479. (Átírta az erdélyi káptalan 1425. jún. 14-i oklevelében: 678, amelyet uők 1518. márc. 29-i oklevelükben írtak át. DL 74384. -Teleki cs., marosvásárhelyi.) - Erősen vízfoltos eredeti példánya és mellette az erdélyi káptalan 1786. jún. 25-i hitelesített átírása: DL 29764. (GYKOL, Cista comitatuum, Küküllő 4-45, ebben eltérő névalak: Galdthw; hátlapján káptalani feljegyzés az eljárásról.) 470 Máj. 1. Az erdélyi káptalan emlékezetül adja, hogy megjelent előttük Szentiványi János fia: István (nob.) és elmondta, hogy bizonyos nehézségei miatt szentiványi két jobbágytelkét, melyekben Thornos Mátyás és Kis Pál ül, továbbá négy lakatlan jobbágy telkét Mayus János házán túl az ottani erdő felől, az ott futó patak mentén minden haszonvételével és tartozékával együtt Mikai Antalnak 110 újforintért elzálogosítja, azzal a feltétellel, hogy a mondott összegért készpénzben bármikor visszaválthatja, addig pedig évente nyolc kaszaalj szénát tartozik adni. - Bánffy I. 569. (Átírta Szentgyörgyi Péter országbíró és erdélyi vajda Kolozsváron, 1508. jan. 26-i okleveleiben. Bánffy cs. nemzetségi lt. 535. és 538. - DF 261087 és 261089.) — Vö. ZsO XI. 1515. sz. 471 Máj. 1. (8. die Georgii) Péter jászói prépost és konventje előtt Jekelfalva-i Lőrinc fia: János szorult helyzete elhárítására a Szepes megyei Zentmargitha-i birtokrészét minden tartozékával és haszonvételével együtt zálogba bocsátotta Barcza-i Márk fiának: Lászlónak 50 újforintért, darabját 100 újdénárban számítva. Ennyiért a birtokot szabadon visszaválthatja, de addig szavatosságot vállal.1 Átírta a szepesi káptalan 1473. febr. 2-án, amelynek 18. századi, erősen vízfoltos egyszerű másolata maradt fenn: DL 26710. (Jekelfalussy cs.) 1 A visszaváltási idő a szöveg elhalványulása miatt nem olvasható. 472 Máj. 1. (8. die Georgii) Miklós leleszi prépost és a konvent emlékezetül adja, hogy Garai Miklós nádor bírói intézkedése (vö. 232) értelmében Pazon-i Barnabásnak és Gergelynek György-nap 8. napján (máj. 1.) tizenketted-, azaz fejenként hatodmagukkal esküt kellett tenniük Pazon-i Lukács fia: Miklós ellenében. Az időpont elérkezvén a mondottak letették az esküt a nádor levelében foglalt ügyben. Papíron, hátlapra nyomott pecsét foltjával. DL 79968. (Zichy cs., zsélyi 218-50.) - Zichy VIII. 230., eml. 473 Máj. 1. (15. die f. III. p. Tiburtii et Valeriani) Miklós leleszi prépost és konventje emlékezetül adja, hogy Zs. márc. 28-i parancslevele (361) értelmében Kamonya-i Balázs királyi emberrel Fábián mester subnotariust küldték ki tanúbizonyságul, aki Tiborc és Valér ünnepét követő kedden (ápr. 17.) kimenve a Zemplén megyei Fyzesser birtokra, a szomszédok és határosok összehívása után Fyzesser-i János fiát: Bálintot és Balázs fiait: Demetert, Miklóst és Feliciánt bevezette a birtok háromnegyed részébe, majd iktatta részükre az őket illető jogon ellentmondás nélkül örök birtoklásra, a törvényes napokat a helyszínen töltve. A privilégiumukat pecsétjük ráfüggesztésével erősítették meg. Hártyán, függőpecsét selyemzsinórjával. DL 72480. (Füzesséry cs.)