Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk
60 Tomaj nb. Dénes fia Dénes 1236 - Óbuda (1237. márc. 29. után) kötetében szereplő kiadás kipontozott helyén „false petitionis possit" áll (Richard Marsina kiadásában ezen a részen helytelenül „false posset" szerepel: CDS II. 12.). ___________________________________________ 44- ( Dionisius Dei gratia palatínus et comes Bychoriensis): Ethey fia: András és Szerafin fia: Petur a színe előtt megvádolták a szentmártoni apátot egy Petend (Petent) nevű birtok ügyében, azt állítván, hogy az apát jogtalanul foglalta el azt. Az apát sok okirattal bizonyította, hogy a birtokban őt négy nádor, ti.: Poth, Banc, Jula és Miklós ítélete is megerősítette, és az eljáró poroszlókat név szerint megnevezte. A nádor megkérdezte Andrást és Peturt: vajon hamisnak merik-e nyilvánítani az okiratokat (utrum vellent ipsa instrumenta falsificaré), azok pedig nem bátorkodtak ezt megtenni. Ezért a nádor a birtokot az apátnak ítélte, hacsak nem akarja azoknak saját akaratából eladni a fenti oklevelekben megírt összeg fejében. Datum Bude, anno Domini M0CC°XXX0VI° Eredeti: 13,6 * 9,5 cm, hártyaszalagjáról a függőpecsét hiányzik - PBFL Konventi levéltár, Caps. 32. G (DF 206965.) Kiadása: ÁÚOII. 53.; PRTI. 751.; CDB 1/163. sz. Az oklevél szövegében emlegetett pénzösszeggel talán arra a 66 márkára utaltak, amennyiért Uros apát megvásárolta Petend birtokát Gerény fia: Győrtől. Az adásvételt II. András 1221. évi oklevele is említi, amelyben összeírták az apátság addig Uros által szerzett birtokait (PRT I. 651.). A hivatkozott oklevelekből egy sem maradt ránk, eredetiségüket ellenőrizni nem tudjuk, ám a másik fél a hitelüket nem vonta kétségbe, ami nyilván megtörtént volna, ha az ügyükkel sosem járnak ezen nádorok előtt. A nádori Ítélkezéseket és az oklevélkibocsátások tényét tehát hitelesnek fogadhatjuk el. Hogy a négy nádor közül kik bocsátottak ki saját oklevelet, és kiknek foglalta más hatóság (pl. egy káptalan) írásba az ítéletét, nem tudjuk, ám konkrét utalás híján egyikük ítéletét sem vettük föl a jelen regeszták közé. ___________________________________________ 45- ( Dionisius Dei gratia palatínus et comes de Sounuch): a kapornaki (de Copurnuch) egyház patrónusai: Henrik fia: Henrik, Henche és Virunt, és az egyház officiálisa: Péter a nádor színe elé rendelte Simon: veszprémi kanonokot és rokonait: Lázárt és Eleket. Azzal vádolták őket, hogy amikor erővel elfoglalták egy Lánc (Lanch) nevű föld felét, ők [Ampod fia] Dénes akkori nádor színe előtt (coram Dyonisio cjuondam palatino nostro precessore [!]) pert indítottak, és a kapornaki egyház lett a pernyertes, amiről Dénes oklevelet adott ki [35. sz. reg.]. Simon, Lázár és Elek erre azt felelték, hogy ilyen ügyben sosem voltak Dénes nádor színe előtt. A nádor mindkét felet meghallgatván elrendelte a mondott egyház képviselőinek (procuratores predicte ecclesie), hogy mutassák be neki azt az oklevelet, amelyet azok a kitűzött napra meg is tettek, ám mielőtt ítéletet mondhatott volna, Simon, Lázár és Elek elrejtőztek a színe elől. De mivel Dénes nádort, mint igazságtalan bírót Béla király és előkelői elítélték