Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

56 Endri alnádor t Dénes t Tomaj nb. Dénes fia Dénes (1235 körül) meg önálló formában Endri oklevele, amit a pontosan nem beazono­sítható András ispán csak ellenjegyzett. András talán veszprémi ispán volt, mivel a két fölbukkanó pereskedő falu abban a megyében feküdt. Sajnos az 1207 és 1237 közötti időszakból egyetlen veszprémi ispánt sem ismerünk (Archont. 1000-1301. 227). Szovák Kornél ezen kívül a következőket írta az oklevél hitelességéről, végső véleményt nem nyil­vánítva: „Az oklevél formailag kifogástalan, rövidítési rendszere ar­chaikus, rendkívül primitív. Nyelve nagyon rossz. Tartalma azonban legalábbis gyanút keltő: az egyház ellen megítélt párbaj szokatlan, s a Sándorfiakra használt »latores presencium« sem szokványos." (Szovák 1989. 309.15. jz.). A szokatlan megfogalmazásokat és a nem bevett bírói gyakorlatot leginkább annak tudhatjuk be, hogy sem az alnádor, sem a scriptora mögött nem állhatott komolyabb tapasztalat. Talán éppen a nádorváltások miatti zavarnak köszönhetően kerestek egy „átmeneti" személyzetet a nádori teendők ellátására. 41 Dénes nádor (Dionysii palatini comitis) a levelében a váradi káptalan elé idézte Gergely körűi (de Kvrv) apátot és a Tunnal faluból való kirá­lyi pintéreket (tunnarios regales): Andrást, Tupuz-t, Chama-t, Thuch-ot, Halad-ot és Bogy-t, hogy az apát tegyen esküt Szent László sírja fölött a körűi monostorhoz tartozó Tumban nevű föld ügyében, amely föld a Kőrös melett, a Keresztelő Szent János monostorától délre található. Tartalmilag átírta: Váradi Regisztrum 1550. Kiadása: Endlicher 1849. 677.; Kandra 1898. 260-262.; RegVar 387. sz.; Reg- Var2 387. sz. Fordítása: Kandra 1898. 261-263.; DIR 1.146. (román) A káptalan előtti esetet Karácsonyi János és Borovszky Samu az 1235. évhez sorolta be, ami biztosan helyes, mert az eset egy olyan la­pon volt, amely egy 4 alkalommal korábbi, 1235-tel keltezett esemény­nyel kezdődik, ám még Andrást jelöli királynak, tehát nem eshetett az év végére (RegVar 383. sz.). Az ügy kezdő fázisában írt nádori levél viszont nem feltétlen esett egybe az eset leírásával, és így - ad absur­dum - eshetett 1234 legvégére is. 42 1236 (október 6. után) Tomaj nb. Dénes fia Dénes (Dionisius Dei gratia palatínus et comes de Zounuk): még korábban vasvári (de Wosvar) Márton comes fia: Zlaudus mester, akkor fehérvári olvasókanonok (lector Albensis) Coplyon nb. Andornik fia: Jánostól megvásárolt egy Zala megyében (in parochia Zala- diensi) fekvő Szántó (Samtov) nevű birtokot libertinusokkal, szolgákkal, szolgálónőkkel és szőlőművesekkel, akiknek a nevét a budai káptalan oklevele tartalmazza. Az adásvétel János teljes rokonságának az aka­ratával, és a vármegyei birtokosok és szomszédok beleegyezésével tör­tént, mivel Zlaudus mester és János egy nemzetségből valók (quia didi magister Z. et Johannes de unó sunt generé), és a föld János öröklött birtoka volt. Az adásvételt a budai káptalan oklevele erősítette meg [II.] András

Next

/
Thumbnails
Contents