Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk
38 Szák nb. Bare fia Miklós (1226?) (1226?) Az oklevél keltét Erdélyi László kérdőjelesen és részletesebb indoklás nélkül 1226-ra tette, amely történeti érvekkel alátámasztható: egyrészt ebben az oklevélben is Budmert emlegetik a nádor poroszlójaként, mint Miklós egyik 1226-ra keltezett, és egy másik, valószínűleg ugyanezen évre keltezhető oklevelében (lásd 18. és 20. sz. reg.). Másrészt az oklevél végén található chirografálási formula majdnem szó szerint egyezik Miklós egyik, valószínűleg 1226-ban kiadott oklevelével (lásd 20. sz reg.), míg más okleveleiben ez a formula nem található meg. Mivel a tényezők egy része is bizonytalan (egy olyan oklevéllel mutat hasonlóságot, amely csak valószínűleg 1226-ból való, de szintúgy kelet nélküli), ezért az 1226. évi keltét csak kérdőjelesen lehet feltenni. A szöveg legvégén említett, fehérváriaktól kapott és három részre osztott oklevél talán az lehetett, amelyet a káptalan állított ki az elmaradt eskütételkor. _______________________________________ 21- (N. Dei gratia palatínus et comes de Suprvri) kettőspecsétjével megerősített oklevelében elismeri, hogy Regnaldus comes megvásárolt egy Csurgó (Chergo) és Zákány (Zacun) között fekvő földet Borozlou főesperestől. Később a föld ügyében Regnaldus ellen pert indított egy Mihály nevű ember a váci püspök kérésére, erre Regnaldus a nádor színe elé idézte Borozlou-t tanúnak, aki bizonyította, hogy a föld jogosan került Regnaldus tulajdonába. Említi: Ampod fia Dénes nádor 1227: 28. sz. reg. Dénes pár szót idéz csak az oklevél elejéből: „N. Dei gratia palatínus et comes de Suprvn etcetera. Ad notitiam omnium etcetera". Nem ad még tartalmi átírást sem, ám az az ott ismertetett ügy alapján részben rekonstruálható. Lásd még a következő, 23. sz. regesztát. _______________________________________ 22- (N. palatínus) gyűrűspecsétjével megerősített oklevelében érvénytelennek nyilvánítja előző, a Csurgó és Zákány között fekvő föld ügyében kiállított ítéletét, amely szerint Regnaldus comes törvényesen vásárolta meg azt Borozlou főesperestől [22. sz. reg.] és közli, hogy ne hallgassanak azon levelére. Említi: Ampod fia Dénes nádor 1227.: 28. sz. reg. Dénes nádor 1227. évi említő oklevele egyik esetben sem közli Miklós okleveleinek a keltezését (ha tartalmaztak ilyet egyáltalán), ám valószínű, hogy 1226-ra kellett esniük. Ugyanis Dénes 1227. évi oklevele alapján a következőképpen rekonstruálható a föld körüli perlekedés. Mikor bevádolták Regnaldus comest, hogy nem törvényes úton jutott hozzá a megvásárolt birtokhoz, akkor ő Miklós nádor színe előtt az eladó, Borozlou főesperes vallomásával bizonyította igazát. A támadás a váci püspök kezdeményezésére történt. Aztán Ellu, pesti főespe-
