Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

32

Szák nb. Bare fia Miklós / Vejte fia Tódor

1222 (első fele, közepe)

volna, hiszen a pápa egyháziakat bízott meg az egyházi ügyek kivizsgálásával), viszont tudjuk, hogy III. Honorius 1218-ban az esztergomi és győri prépostot és a győri főesperest bízta meg, hogy vizsgálják ki a bortizedet megtagadó nagyhalmi besenyők ügyét, ám az ítéletet végül Bare fia Miklós nádor hozta meg (PRT I. 175., 625.). Itt is erről lehetett szó: az ügy, amellyel III. Ince még egyháziakat bízott meg, végül a nádor előtt kötött ki, és Miklós Pannonhalma javára ítélt.

___________________________________________ 13

Ve

jte fia Tódor és Nana fia Pjousa] comes pecsétjükkel ellátott oklevelükben tanúsítják, hogy [II. András] király és az esztergomi érsek oklevele alapján a Néma faluban lévő két ekényi föld Chene testvéreit illeti a szentmártoni apáttal szemben.

Tartalmilag átírta: Garai Miklós nádor 1406. febr. 21. (ZsO II. 4470. sz.) > Báthory István országbíró 1435. ápr. 29.: DL 44031. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Véghely)

A tartalmi átírás szövege:

Prefatus Ambrosius quatuor litteras eidem palatino presentasset, quarum ... tertia verő earundem T[eodori] comitis palatini et P[ousa] comitis filii Nana sub sigillis eorundem anno Domini M° ducen° vigesimo secundo suborta manifestasset, quod abbas Sancti M[artini] super quadam terra, que in villa Néma continetur ad duo scilicet aratra fratres magistri Chene inquietasset, quiquidem fratres Chene ipsam terram privilegio regis et archiepiscopi Strigoniensis possidere comprobassent.

Az oklevélben szereplő T nádort és P comest egy másik, 1222-ben kelt oklevél alapján tudjuk beazonosítani, amelynek méltóságsorában „Theodoro filio Wetich palatino, Pousa filio Nane curiali... comitibus" szerepel (UDS I. 20.). Az ott olvasható viszonyok az általános felfogás szerint már az 1222. évi Aranybulla kiadása utáni helyzetet tükrözik. Legújabban, Zsoldos Attila kronológiája szerint Teodorék II. András ellen a nagyböjt vége utáni (1222. ápr. 3.) óbudai közgyűlés feloszlása után kezdtek szervezkedni, és ezt a szervezkedést III. Honorius pápa már említi egy júl. 4-én kelt levelében. András az Aranybulla kiadása után kényszerből őket emelte hatalomba, talán április végén. Bukásuk pontos időpontja ismeretlen, de az talán az Aranybullában említett Szent István-napi (aug. 20-i) gyűléshez köthető (Zsoldos 2011a. 32-36.). A fenti oklevél kibocsátását is ezen időhatárok közé tehetjük. Tódor nádort Wertner Mór nyomán a Csanád nemzetséghez szokás sorolni (lásd Archont. 1000-1301. 355. 796. jz.-ben közölt szakirodalmat), ennek buktatóira lásd Karácsonyi 1899. 23. 4. jz. A tartalmi átírás szerint Chema a birtokjogát egy királyi és egy érseki oklevéllel bizonyította. II. András vonatkozó oklevelét III. András 1291. évi átírásában (RA 3766. sz.) lásd Szentpétery 1928. 124-125. Az esztergomi érsek ilyen témájú oklevele nem ismert.

14