Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Névmutató

NÉVMUTATÓ A névmutatóban a regesztákban szereplő tulajdonnevek és népnevek szerepelnek, illetve az ezekből képzett melléknevek (pl. temesi ispán, bécsi márka, cseh fegyverek stb.). Az utána következő számok az adott regeszta számát jelentik. Amennyiben két számo­zott regeszta közti, számozatlan tételről van szó, / (per) jel szerepel a számok között (pl. 2/3 = a 2. és 3. sz. reg. közötti regeszta). A névmutató nem terjed ki sem a bevezetőre, sem a regeszták utáni apparátus hely- és tulajdonneveire, sem a regeszták utáni kom­mentárokra, más szóval itt csak azok a nevek szerepelnek, amelyek a nádori oklevelek­ben, mint primer forrásokban előfordulnak. Ezen kívül nem vettük föl az adott okleve­let kibocsátó nádorok nevét, illetve a titulusukban előforduló hely- és népneveket (azaz a „Mojs nádor, soproni ispán és a kunok bírája" titulus sem a Mojs nádor, sem a soproni ispán, sem a kunok címszónál nem szerepel). Ennek pusztán praktikus okai voltak: a névmutatóba való beemelésük rengeteg olyan „fantomadattal" terhelte volna meg a mutatót, amelyeknek külön történeti értéke csak minimális, vagy egyáltalán nincsen, hiszen könnyen lehet, hogy a példában szereplő oklevélnek semmilyen konkrét köze nincs Sopron megyéhez, vagy a kunokhoz. Aki arra kiváncsi, hogy egy adott nádor mely itt szereplő okleveleket bocsátotta ki, az a direkt e célra készített nádormutató­ból tud tájékozódni. Nem vettük föl továbbá a keresztény dátumformulákban szereplő szentek neveit. Az ábécérendbe sorolás a medievista forráskiadványok mutatóinak gyakorlatát követi, azaz egyenértékűnek tekintettük az i és az y betűket, továbbá az u, v és ív be­tűket (ez utóbbiakat két csoportra bontva, ahol u és ahol v hangértékben szerepelnek), nem csak a szavak elején, de szóközépi helyzetben is. A földrajzi nevek esetében általában a mai nyelv szabályai szerint leírt módon sze­repel az adott település bevett történelmi magyar neve. Helynév voltát egy „h." betűvel jelezzük. Utána zárójelben a forrásban előforduló betűhív átírása (dőlttel), majd hogy melyik történelmi megyében volt megtalálható a középkorban, aztán a település mai neve, illetve - ha ma már nem Magyarország területére esik - a jelenlegi ország neve (az országnevek rövidítései: Sz. - Szlovákia, U. - Ukrajna, R. - Románia, Sze. - Szer­bia, H. - Horvátország, Szí. - Szlovénia, A. - Ausztria. Egyéb országok esetén a teljes országnév ki van írva). Ha a megyenév után a település mai neve nincs odaírva, akkor az vagy azt jelenti, hogy azonos a címszóként kiírt névvel, vagy azt, hogy a mai nevet már nem lehet beazonosítani (mert a település időközben elpusztult), vagy azt, hogy az azonosítás nem egyértelmű (mert pl. több olyan nevű helynév is megtalálható az adott megyében, és nem tudni, hogy pontosan melyik mai településnek feleltethető meg). Amennyiben a települést még megyeszinten sem sikerült beazonosítani és a mai

Next

/
Thumbnails
Contents