Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

258

János nádori albíró / Aba nb. Dávid fia Amadé

1300

(1299-1300)

kötelezte magát arra, hogy az albíró oklevelével („litteris viceiudicis domini palatini") is megerősíti a leírtakat.

______________________________________________ 321

Amadé nádor 1300. évi oklevelét Bebek Detre nádor 1400. febr. 21-i tartalmi átírásában említi a DL-DF 5.1 nyilvántartás DL 71908. jelzet alatt. Detre valójában Amadé 1309. aug. 5-i oklevelét írta át, vö. AOkl II. 712. sz., ill. ZsO II. 98. sz. (az oklevél másik példányán - DL 376. - helyesen lett regisztrálva az évszám).

Aba nb. Dávid fia Amadé oklevele szerint (iuxta continentiam priorum litterarum magnifici domini Omodei palatini, comitis Zaladiensis, de Korkew et iudicis Comanorum) csicseri (de Checker) Simon fia: Jób mester perben állt mokcsai (de Mokchá) Dénessel a Mokcsa és Vaján (VJayam) birtokok közt húzódó határ ügyében.

Említi: leleszi konvent 1330. jan. 13. (AOkl. XIV. 32. sz.) > II. Ulászló 1505. nov. 15.: DL 37350. (Családi levéltárak, Csicsery család)

Kiadása (Emi): CD VIII/3.497. (Ex archiuo familiae Moktsaianae)

A leleszi konvent 1330. évi levelét hamisnak nyilvánította Karácsonyi János, a következő „megokolással": „A szövegben említett Aba Amadé nádor, zalai és karkai ispán, 1311-ben meghalt. Igaz, hogy 1300-ban Amadé valóban bírta e hivatalokat s így e levelet 1300-ra te- hetnők, de 1300-ban meg a leleszi konvent leveleinek a bekezdése más. Vaján földesurát is hibásan írja Csicsery Jakabnak, mert azt Jóbnak hívták." (HH 44-45.184. sz.). Emiatt az Anjou-kori Oklevéltár is hamis oklevélként vette föl a regesztát. Karácsonyi érvei azonban cáfolha- tóak. Vaján földesurát Fejér a kiadásában valóban Jakabnak írta (Fejér egy mára már elveszett példányból dolgozott egyébként), ám a ránk maradt átírásban Jób szerepel, így ez az érv csak a Fejérnél nem ritka elírásokra figyelmeztet. Kronológiai zavar sem áll fönn, mert a szöveg nem utal arra, hogy Amadé nádor élne, csak megemlíti, hogy egy „korábbi" (prior) oklevelében már fönnállt az a határvita, amelyben a felek most fogott bírák segítségével kiegyeztek, és ezt megerősítik a leleszi konvent előtt. A szöveg megfogalmazása tényleg zavaros kissé, a problémát az okozza, hogy a „iuxta arbitrium sex proborum virorum ..." előtt hiányzik egy „et" kötőszó, amely teljesen egyértelművé tenné, hogy nem Amadé oklevele ír a fogott bírák egyezségéről, hanem két külön eseményről volt szó (az Anjou-kori Oklevéltár regesztája a kötőszó hiánya ellenére is így értelmezte a szöveget). Amadé említett levelének a hitelességét legfeljebb úgy lehetne cáfolni, ha kimutatnánk, hogy a peres felek az ő idejében, 1300 körül még nem éltek. Ám csicseri Simon fia: Jób Amadé 1297-es okleveleiben bukkan föl peres félként (275-276. sz. reg.), mokcsai Dénes pedig - apja nevének említése hiányában - nem azonosítható be egyértelmű módon.

322