Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

Aba nb. Dávid fia Amadé

251

1300. márc. 29. - Gönc

1300. ápr. 6. - Gönc

A viszonyított keltezés abból adódik, hogy az egri káptalan a tartalmilag átíró oklevélben leírta, hogy a nádori és káptalani ember márc. 5-én („sabbato proximo ante dominicam Reminiscere"), nem találva Kozmát a Berettyó melletti házában, böjtközép nyolcadára (márc. 23.) idézték be a nádor színe elé. A nádori levél így mindenképpen márc. 5. előtt, legvalószínűbben február hónapban kelt. Lásd még a következő, 308. sz. regesztát.

______________________________________________ 307- (Datum pro memoria): Aladár fia: László böjtközép nyolcadától [márc. 23.] hét napon át várakozott Kis Kozma (Cosmas Parvus) comes ellenében a színe előtt, aki nem jelent meg és nem küldött senkit maga helyett, ezért a nádor bírsággal sújtja. Datum in Gunch, septimo die termini prenotati, anno Domini M° trecentesimo.

Eredeti: 16,3 * 3,2 cm, hátulján rányomott pecsét viszmaradványai - DL 40279. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Nagy Imre)

Kiadása: HO VII. 289.

A pecsét köriratából az - - ODEI - - rész látszik, amely a gönci kelethely és az egri káptalan levele (lásd 307. sz. reg.) mellett szintén Amadé nádorra utal.

_____________________________________________ 308- (

Omodeus palatínus, comes Zaladyensis et iudex Cumanorum) levele az egri káptalanhoz: Zochud fia: Martonos mester a saját és fia: Wynzlou nevében megjelent a színe előtt István fiai: Miklós és István - akik nevében Selun és László jelent meg - ellenében, és bemutatta az egri káptalan oklevelét, amely szerint ugyanezen István fiának: Miklósnak a testvére nevében 35 márkát kell kifizetni neki és fiának, amiből 10 márkát kétszeres büntetés gyanánt böjtközép nyolcadára [márc. 23.] kell megfizetni. A maradék 25 márka fejében pedig Invocavit-vasár- napig [febr. 28.] zálogba tette Mérk (Myrk~Merk) nevű, Zemplén megyében D felől fekvő öröklött földjének a felét minden haszonvételével együtt, olyan feltétellel, hogy ha ezen föld felét nem váltja vissza, akkor az Martonos mester és fia tulajdonában maradjon örökös birtoklásra. Ezen fizetési határidőket - a káptalan két oklevele szerint - Miklós nem tartotta be, így a nádor további kétszer 10 márka büntetéssel sújtotta, és megparancsolta, hogy a mondott föld felét veszítse el. Továbbá, mivel István és Miklós emberei sem ügyvédvalló levelet, sem más igazolást nem tudtak bemutatni, két bírsággal is elmarasztalta Miklóst a nádor. Ezért arra kéri a káptalant, hogy adják tanúbizonyságukat az ő embere: Tumpa-nak mondott János mellé, és iktassák be Martonost és fiát Mérk föld felébe, örökös birtoklásra. Továbbá a 35 márka, ti. az első büntetés, a kétszer 10 márka és a két bírság fejében a Zemplén megyében lévő Izsép (Isep) nevű birtoknak a felébe, ti. a Miklósra eső részbe, minden haszonvételével ugyanezen Martonos mestert és fiát mint felperest, és a nádort mint bírót iktassák be birtoklásra, ha nem találnak ellentmondást. Az ellentmondókat pedig, továbbá minden