Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

Héder nb. Henrik fia Miklós / Aba nb. Dávid fia Amadé

235

(1275-1297)- oklevelében (in privilegio Nicolai quondam palatini) leírja Margya birtok határait.

Említi: bői konvent 1302. aug. 17. (AOkl I. 265. sz.): DL 40290. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag)

Kiadása (Emi): CD VIII/6. 2-3.; Jerney 1840. 250-251.

278

1297

Dénes nádor 1297. évi oklevele a DL-DF 5.1 nyilvántartás szerint megtalálható a DF 260596-os jelzet alatt, a boszniai káptalan 1322. jan. 21-i átírásában. A tartalmi átírás valójában Dénes nádor fia: Dénes oklevelét közli, lásd HO VII. 266-267.

(1292-1298

ápr.-máj.)

Aba nb. Dávid fia Amadé memoriális levele (littere memoriales Omodei palatini), amelyben kötelezi [Gutkeled nb.] Keled fiai: Péter és István comes-eket, [Gutkeled nb.] Aladár fiait: Lászlót és Prebard-ot, Jula-t és annak fivérét: Gurk-ot, hogy Keresztelő Szent János születésének 15. napjára [júl. 8.] az [egri káptalan] színe előtt fizessenek Fekete (Niger) Péternek és fivérének: Sándornak 11 márkát Ajak (Awyk) föld kiváltásáért, amelyet Ithek fia: János Fekete Péternek és fivéreinek zálogba tett.

Tartalmilag átírta:

a) Damus pro memoria [egri káptalan]: DL 82900. (Családi levéltárak, Zichy család, zsélyi 1. A 36.)

b) Damus pro memoria [egri káptalan]: DL 97763. (Családi levéltárak, Vay család, berkeszi 20.)

Kiadása (TÁ): Zichy I. 82. (TÁ-a)

A tartalmilag átíró két oklevél szövege teljesen megegyezik, és ugyanazon kéz munkája, bár külön példányokról van szó. Valószínűleg a két peres fél kapott egy-egy oklevelet, és mindkét példány ránk maradt, eltérő provenienciával. A magát meg nem nevező hiteleshely (amelyet a pecsétfoltjának mérete alapján az egri káptalannal azonosíthatunk, vö. pl. DL 76179.) beszámol arról, hogy a nevezettek megjelentek a nádor által kitűzött határnapon, ám a készülő megváltásnak nyárhi- di Keldecs ellentmondott. A keltezését a kiadás (Zichy I. 82.) valamiért 1293 körűire tette (vö. még Archont. 1000-1301. 23., elfogadva a keltezést). Ismerjük a budai káptalan 1299. aug. 5-i oklevelét, amelyben a nevezett személyek lemondanak erről a vásárolt birtok egy részéről, mivel a beiktatásukba a határosok gyakran ellentmondottak (Zichy I. 96-97.; DL 76183.). így a Damus pro memoria-kat 1299 augusztusa elé kell tenni, és a határnap miatt valószínűleg április végét, május első felét jelölhetjük meg a nádori parancs keltezéséül. Archontológiai adatok alapján az 1292-1293. és az 1298. év fér bele biztosan (és kisebb megszorításokkal 1296-1297. is). Egyéb lehetőség nincs a keltezés szűkítésére, az sem segít érdemben, hogy a káptalani oklevélben említett zálogbatevő (Itek fia: János) és az ellentmondó (nyárhidi Gyalma fia: Keldecs) egyaránt felbukkan egy más ügy kapcsán egy 1292. évi oklevélben (AUO XII. 534.).

279