Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk
214 Héder nb. Henrik fia Miklós (1291. máj .-jún. első fele) Héder nb. Henrik fia Miklós (Nos N. palatínus, comes Symigiensis et iudex Cumanorum) levele az alországbíróhoz (vice iudice curie domini): azt a pert, amit Miklós bán Kalmerius comes ellen folytat az alország- bíró színe előtt Szent György nyolcadán [máj. 1.], büntetés nélkül halassza Pünkösd nyolcadára, vagy későbbre, a király színe elé, hogy a király törvénykezzen közöttük a báróival és az országa nemeseivel. Mást ne tegyen, mivel Miklós a király parancsára a mondott nyolcadra már a nádorral van a határnál az egész ország általános haderejével (generali exercitu totius regni) és az ország nemeseivel a németek ellen (contra Teutonicos regni in inimicos [!]). Eredeti: 12,7 * 4,5 cm. hátulján a befűzött hártyaszalagon a zárópecsét viaszmaradványai - DL 47807. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Szalay) Kiadása: CD VIII/7. 371.; ÁÚO XII. 495.; UB III. 287-288. Az oklevelet Wenzel Gusztáv még hozzávetőlegesen sem keltezte, de Máté nádorral azonosította az M-nek olvasott sziglát az intitulá- cióban. A DL-DF adatbázis 1279-1280 közöttre határozta meg, szintén Máté nádor okleveleként. A keltezést csak a burgenlandi kiadás azonosította be helyesen 1291-re. Az oklevél valójában ahhoz a perfolyamhoz kapcsolódik, amelyet Kalmerius ispán és Miklós bán 1291-ben folytatott, ahol többek között Miklós nádor volt a döntőbíró (lásd 248. sz. regeszta, ill. ÁÚO XII. 669-670.; Karácsonyi 1900. 467). A hadjárat az 1291. évi magyar-német összecsapásokhoz köthető, amit III. András I. Albert osztrák és stájer herceggel folytatott. Zsoldos Attila úgy szűkítette a keltezést, hogy „egy olyan per elhalasztásáról rendelkezett a nádor, melyet máj. 1-jén kezdtek, formálisan a dátum »máj. 1. u.«-ként lenne meghatározható; ám ugyanő hasonló ügyben ugyanígy rendelkezett jún. 12-én [247. sz. reg.], szerfelett valószínű, hogy ez az oklevél is jún. 12. körül kelt" (Zsoldos 2010b. 309.48. jz.). Magunk nem zárnánk ki a május hónapot sem, mert a gyülekezés a hadjáratra már május elején megkezdődött (hiszen a máj. 1-i megjelenés már erre hivatkozva maradt el), és a nádor itt még úgy látta, hogy Pünkösd nyolcada (1291-ben jún. 17.) egy reális időpont arra, hogy az egész sereg már a határoknál legyen a királlyal együtt. A hadjárat valójában csúszott kb. két hetet, hiszen jún. 12-én még a nádor is csak a Fehérvártól délre eső Fövénynél volt (247. sz. reg.). Maga a király jún. 21-én Lóréven keltezett oklevelet, jún. 29-én volt csak Fehérváron, és indult tovább nyugatra (RA 3728., 3731. sz.). Nem tudni, hogy Miklós bán és a nádor mikor találkoztak (hogy Miklós beszámoljon a nádornak a meg nem jelenése ügyéről, intézkedésre bírva őt), igy az oklevél május első harmadától kezdve kb. június 10-12-ig bármikorra keltezhető. Utána már nyilván a nádornak is világos lehetett, hogy Pünkösd nyolcadára semmiképpen nem érnek el a határokhoz, így nem is adott volna meg ilyen terminust halasztási javaslatként. 246
