Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)
A regesztázás módja
A regesztázás módja 19 található. Hogy mi alapján lett megállapítva, azt a regeszta utáni kommentárban indokoljuk meg, kivéve akkor, ha az adott nádor hivatalviselési ciklusain túl egyéb szűkí- tési lehetőség nem akadt. Ez esetben nem mindig adunk indoklást, és ilyenkor Zsoldos Attila legújabb Árpád-kori archontológiája (Archont. 1000-1301. 15-26.) alapján állapítottuk meg a nádorság idejét. A nádorok nevei a regeszták elején és az élőfejben szintén az említett archontológia névformáit követik, majd következik zárójelben az a forma, ahogyan az az intitulációban szerepel. Amennyiben az oklevél nincs kiadva, úgy a rövid regeszta mellett a teljes szövegű kiadást is közöljük. Amennyiben a kiadás annyira hibás és hiányos volt, hogy lényegében megbízhatatlannak minősíthető, akkor is újraközöltük a szöveget. (Három ilyen újraközlés történt, mindegyik oklevél Fejér György Codex Diplomaticusában volt korábban kiadva. Ezekkel együtt összesen 54 kiadatlan oklevél szövege vagy tartalmi átírása található itt meg). Korábbi kiadás esetén csak egy részletes „tükörregesztát" közlünk, vagyis a magyar szöveg sorrendje nagyjából megegyezik a latin oklevél gondolatmenetével. Alapelv volt, hogy a nádori oklevélben szereplő minden tulajdonnevet és fontosabb információt szerepeltessünk, így a regeszták valamivel terjengősebbek lettek, mint az a kritikai jegyzék-sorozat korábbi kötetei alapján megszokott (átvettük pl. a határjárások minden tulajdonnevét, felsorolás formájában). A földrajzi neveket Zsoldos Attila kötetéhez hasonlóan mai magyar, Györffy György, Csánki Dezső és Házi Jenő történeti földrajzi köteteiben (ÁMTF I—IV.; Csánki I-V.; Házi 2000.) található alakjukban szerepeltetjük, utána zárójelben megadva az oklevélben található formát. Ha valaki arra kíváncsi, hogy a település melyik megyében volt, esetleg melyik mai településsel azonosítható, a névmutatóban megtalálja ezeket az adatokat. A leggyakoribb tulajdonneveket egységesítettük, latinból magyarra fordítottuk (Miklós, István, Illés stb. esetében), míg a ritkább és vulgáris neveket meghagytuk eredeti alakjában (pl. Farkas helyett Forcos, stb.), ám a névmutatóban itt is az egységes alakok szerepelnek. A kiadott okleveleket általában összeolvastuk az eredeti szöveggel, így a regeszta névformái mindig az eredetit követik, nem a kiadást, így előfordulhat, hogy a regesztá- ban szereplő nevek írásmódja más, mint ahogy az a nyomtatásban megjelent. A regeszta után következnek az oklevél levéltári és (ha vannak) kiadási adatai, teljességre törekvőén. A sorozat hagyományainak megfelelően eredeti oklevelek esetében közöljük az oklevél méretét is. A nem a Magyar Országos Levéltárban őrzött (DF-jelze- tű) oklevelek esetében nem mindig tudtuk a pontos méreteket megállapítani, így néhány esetben csak az oklevél mikrofilm másolatának a fényképét mértük le. Egyetlen jelentősebb változás a sorozat korábbi tagjaihoz képest, hogy a kiadási adatok közé már nem vettük föl a Fejér György Codex Diplomaticus-sorozatát megelőző forráskiadványokat, amennyiben az adott oklevél szövege Fejérnél is megjelent. Ennek oka az volt, hogy Fejér maga is feldolgozta a nagy 17-18. sz-i forrásgyűjtők kéziratos és nyomtatott adatait, így Hevensi, Pray és a többiek művei megtalálhatók nála is, átvételként. Szintén nem szerepelnek a belső segédleteknek készült vagy csak kéziratok formájában kiadott munkák, előbbire példa a világhálóra a DL-DF 5.1 adatbázis részeként felkerült mintegy 90 ezer cédula regeszta, utóbbira Kommer Magda doktori disszertációja az Árpád-kori nádori oklevéladásról, amelynek kézirati példányában több kiadatlan nádori oklevél átírása is megtalálható. Szentpétery még utalt arra is, ha az adott oklevélnek valahol megtalálható volt a facsimile- vagy fényképmásolata, ám mivel az említett DL-DF 5.1-es adatbázis alatt ma már valamennyi oklevél fényképe elérhető, így ezen utalásokat is elhagytuk. Ez alól csak abban a néhány esetben tettünk kivételt, amikor a nádori oklevélnek nem volt DL-DF jelzete, ilyenkor közöltük az oklevél fényképes
