Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

Csák nb. Máté fia Máté

185

máshol 1279-re (Karácsonyi 1900. 867, 875.). Borsa Iván indoklás nélkül 1278-ra keltezte (vő. RA 2925. sz.), Irmtraut Lindeck-Pozza hasonlóképpen 1278-ra tette, ám indoklást ő sem adott (viszont hivatkozott Borsa Ivánra, így lehet, hogy őt követte a keltezés megállapításakor, vö. UB II. 118.). Csak relatív támpontot ad egy levél, amelyet Máténak még nádorsága előtt írtak 1278. március 15-én, és jelentették neki, hogy Osl nb. Móricot beiktatták a visszakapott Tóttelek nevű földbe (UB II. 107). Móric ezután vásárolta meg Tóttelek másik felét magának (vö. Karácsonyi 1900. 867), de ez eshetett 1278-ra és 1279-re is.

______________________________________________ 204

(1278-1279) - levelében arra utasítja a vépi és szőlősi (de Vep et de Sceuleus) népeket,

továbbá a vasi udvarnokokat, hogy az emberét: István comes-t emeljék kapitányuknak és bírónak a földjeik felülvizsgálata és visszaszerzése céljából.

Tartalmilag átírta: Máté nádor: 206. sz. reg.

______________________________________________ 205

(1

278-1279) - (M. palatínus, comes Symigiensis, Supruniensis et iudex Cumanorum) levele a vépi és szőlősi népeknek, és az összes Vas megyei udvarnoknak (populis de Vep et de Sceuleus ac aliis universis udwornicis in comitatu Castri Ferreii existentibus): ezelőtti levelében is utasította őket, hogy az ő István comes-ét fogadják be maguk közé kapitányuknak és bírónak (pro capi- taneo et iudicé), azért, hogy az összes földjüket visszaszerezhessék [205. sz. reg.]. Ezért a nádor mindannyiuknak erősen megparancsolja, hogy István comest mint az ő helyettesét (vice nostre personé) kezeljék, és mindenben kövessék a parancsait, mivel a nádor az ő javukra állította őt fölébük. Továbbá, ha Rubin vajda (Rubynus woywada) bíróul állította magát fölébük, az nem illő, mivel nem a nádor beleegyezésével történt, hanem a megye uraként (parrochionaliter) [a birtokokat] oltalmazná és védelmezné.

Eredeti: 12 « 4,1 cm, leszakadt hártyaszalagon zárópecsét viaszmaradványai - DL 47739. (Gyűjteményekből, Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag)

Kiadása: HOkl 70.; UB II. 125-126.

Az M-sziglával ellátott levelet Nagy Imre a Hazai Oklevéltárban 1273 körűire keltezte, ezt a burgenlandi okmánytár 1278-ra pontosította Rubin vajda említése miatt, mivel a vasvári káptalan egy 1278-as oklevelében Rubin alvajda szerepel (UB II. 124.). Hogy a vajda címzés itt tévedés az alvajda helyett, vagy Rubin tényleg előrelépett a ranglétrán, nem állapítható meg, mivel más forrásban nem bukkan föl - mindenesetre 1277 vége és 1278 novembere között nem ismerünk egyetlen erdélyi vajdát sem (vö. Archont. 1000-1301. 39.). így nem lehetetlen, hogy az oklevél 1278-ban kelt, Máté júniusi kinevezése után, de még november előtt. A parrochionaliter szó azt is sejtetni engedi, hogy Rubin ekkor vasi ispán is volt (az 1278-as évből egyetlen vasi ispánt sem ismerünk, vö. Archont. 1000-1301. 225.). Az elgondolást elképzelhetővé teszi az,