Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

Rátát nb. Domonkos fia Roland

161

Tartalmilag átírta: Fehérvári keresztes konvent 1276. jan. 3.: DL 58006. (Családi levéltárak, Békássy család 3.)

Kiadása (TÁ): HO I. 67.

A fenntartó oklevél szerint a konvent beiktatja Sister ispán fiait Csősz földbe, amit a király adott nekik adományul, ennek kapcsán említik meg, hogy a korábban Roland nádor oklevelében foglalt 16 márka helyett csak 8 márka kártérítést fizetnek a csőszi tárnokoknak, azok pedig érvénytelenítik minden más, az üggyel kapcsolatos oklevelüket, különösen Rolandét. Mivel mindez 1276-ban volt, ezért nem valószínű, hogy Roland első, 1248-1260 közé eső ciklusában történt volna az első, itt érvénytelenített kiegyezés. Vagy a második (1272-1273), de még valószínűbben a legutolsó, 1274-1275-ös hivatala alatt adta ki ezt az oklevelet.

______________________________________________ 169

(1255-1260, - oklevele (Dominus Rolandus palatínus et comes Posoniensis ... in litteris

1272-1275) eiusdem palatini), amelyben kötelezi Sol dömösi prépostot és fivérét: Atyuszt, hogy fivérük: Tamás érsek ügyében fizessenek ki a panaszt tevő Dénes comes és mások számára 15 márkát a veszprémi káptalan színe előtt pünkösd nyolcadára.

Említi: veszprémi káptalan (nem fellelhető)

Kiadása (Emi): CD IV/3.250-251. (E Coll. Heuenesi Tom. XXIX. p. 157. sq.)

Az említő oklevelet több probléma is terheli. Egyrészt mára már nincs meg, Fejér György még Hevenesi Gábor újkori másolatából vette át a szöveget, amely zavaros, mintha egyszerre két oklevelet másoltak volna össze. Egyrészt tanúsítják, hogy Sol prépost és testvére, Atyusz megjelentek a színük előtt, és Roland nádor és a király más jobbágyainak ítélete folytán Dénes ispán részére lefizettek 15 márkát („secundum sententiam Palatini et aliorum Iobbagionum Domini regis, in litteris eiusdem Palatini nominatorum, Dionisio Comiti quindecim marcas persoluerunt coram nobis") a nevezett időpontra. Miután lezárul az oklevélszöveg a dátummal, azonnal folytatódik egy Roland nádornak szóló káptalani jelentés ugyanezen ügyről, és az egész címzésbe bele van szúrva egy oda nem illő évszám („Datum secunda feria pro- xima post octauam Pentecostes. Domino Rolando Palatino et Comiti Posoniensi. A. MCCLXIV. Viro Nobili et honesto, suo Amico, et caris- simo Cognato"). Az évszámmal is gond van: 1264 semmiképpen nem lehet jó, hiszen akkor a tudomásunk szerint nem Roland volt nádor, hanem Henrik (Archont. 1000-1301. 20.). A problémát már Karácsonyi János is észrevette és az oklevél keltét 1257-1261 közé rakta, azzal a „megokolással", hogy „A szóbanforgó érsek [ti. Tamás] 1256-ban halt meg. Az egyik adósság kifizetéséről értesítik Rátót Lóránt nádort is, a ki 1261-ig volt nádor." (HH 128-129. 68. sz.). Karácsonyi úgy értelmezte a szöveget, hogy a testvérek itt a néhai Tamás érsek nevében fizetnek. Ez logikailag valószínűsíthető, bár a szöveg konkrétan egyszer sem utal Tamás néhai voltára. Viszont ha megnézzük a két, káptalan előtt saját