Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 51. Budapest, 2012)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk

104

Rátát nb. Domonkos fia Roland

1254

leveleiben is ugyanezen vádlók szerepelnek, ám ott a per elhúzódott, mivel az alperes számára határnapot jelöltek ki bizonyítékai bemutatására (99. sz. reg.). Mindkét kiadás hiányos. Hans Wagner kipótolta a Hazai Okmánytár hiányait és helyesbítette egy helyütt az elírását, ám egy b-átírás alapján kitakart szót (di[noscitur]) hibásan pótolt ki, az eredetiben (a-átírás) éppen látszik, hogy ott distinctam szerepel. Ezen kívül mindkét kiadás hibásan adta meg az oklevél keltét. A Hazai Okmánytár valamiért 1251-re keltezte, míg Wagner 1255-re, és az átírás keretszövegét is ebben a formában hozza. Az oklevelekben jól olvashatóan quarto az évszám utolsó tagja, azaz Roland oklevele 1254-ben kelt.

___________________________________________ 97- (

Nos Rolandus palatínus et comes Posoniensis): a pannonhalmi egyház (ecclesia Sancti Martini de Monte Pannonié) azzal vádolta meg a színe előtt a fényi (de villa Fen) udvarnokokat, hogy az egyháznak egy ugyanezen faluban található, törvényes és régi határai között fekvő földjét nem engedik át, és a föld határjeleit le is rombolták. Azok azt felelték, hogy ők nem bitorolják az egyház földjét, és azok a határok, amelyeknek a lerombolásáról panaszkodtak, nem voltak törvényesek, hanem az egyház erővel emelte fel azokat. Az egyház bemutatta a nádornak az ezen föld ügyében szerzett okiratait, ti. Bare fia Miklós volt nádor két oklevelét [8. sz. és 18. sz. reg.], Dénes volt nádor egy [48. sz. reg.], és Béla magyar király egy oklevelét [RA 624. sz] (duó paria privilegiorum Nicolay quondam palatini filii Borch, tercium Dyonisii quondam palatini, quartum verő Bele illustris regis Hungarié), amelyeket a nádor egyenként átírt. Átvizsgálva az oklevelek tartalmát, a földet az egyháznak ítélte az udvarnokok által lerombolt határai között. De mivel az udvarnokok a nádori poroszlóval három alkalommal is szembeszállva nem engedték, hogy a föld határait a régi határjelei mentén megújítsák, ezért a nádor személyesen is arra a földre ment, hogy véget vessen az egyház és az udvarnokok közti vetélkedésnek. A nádor tehát megújíttatta a föld igaz határait emberével, Becud fia: Benedekkel, egyeseket az udvarnokok közül a fejük lenyírásával büntetett. Anno dominice incarnationis millesimo ducentesimo quinquagesimo quarto.

Eredeti: 49 * 46,3 cm, díszes iniciálékkal a kezdetén és az átírt oklevelek első betűinél, háromszínű selyemzsinóron függő pecsétjén háromszögű pajzs, benne kereszt - PBFL Caps. 33. Y (DF 207028.)

Említi:

a) Miklós asztalnokmester 1254. (DF 207029.)

b) Pannonhalmi Regisztrum (DF 208315.)

Kiadása: ÁÚO II. 259-260. (1255. évszám alatt); PRT II. 290-291.; CDB 11/20. sz.

Regesztája: CDS II. 315. (lat.)

Bár a kiadások úgy jelzik, mintha Roland mind a négy átírt oklevelet teljes terjedelemben közölte volna, ez valójában nem így történt. Bare fia Miklós két okmányát (1220-ból és 1226-ból) még teljes terjedelemben írta át. Tomaj nembeli Dénes 1237. évi oklevelét (amely erede-