C. Tóth Norbert: Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522-1523) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 50. Budapest, 2010)

Oklevelek, levelek

1522. április

61

Präge, feria tertia proxima post dominicam Palmarum, anno Domini millesimo quingentesimo vigesimo secundo.

40

1522. április 22. Prága.

II. Lajos király levele Sáros megyéhez a török veszélyről, s egyben beszámol arról, hogy a keresztény fejedelmektől segítséget kért és reméli, hogy egyrészt tőlük, másrészt a többi országából is hozhat segítséget. Egyúttal felszólítja őket, hogy álljanak készen, mire szükség lesz rájuk.

Egykorú másolat. DL 47 448. (Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag.) — Kiadása: Wagner: Sáros 26-28.

Ludovicus Dei gratia rex Hungarig et Bohémig etc. egregiis et nobilibus universitati nobilium comitatus Sáros fidelibus nobis dilectis.

Egregii et nobiles fideles nobis dilecti! Optime nobis constat, quanta pericula isti regno nostro ex parte Thureorum incumbant, qug cum solis viribus Ungaricis viderentur aucti propellique non posse in diéta proxime preterita nobis nomine regni supplicatum fuit, imo publico omnium consensu ordinatum, ut ab externis principibus auxilia peterentur, quod a nobis, prout temporum et rerum ratio postulabat, diligentissime curatum est, in diesque magis ac magis curabitur et nihil pre- termittemus, quod ad istius regni nostri defensionem pertinebit. Credimus autem Christianos principes, ad quos misimus, nobis minime defuturos, cesar Carolus frater et sororius noster charissimus illud auxilium certum et non contemnendum, quod principes imperii Romani maiestati sue cesareg pro accipienda corona imperiali et pro recuperandis iuribus in Italia obtulerant, licet ipse quoque non parum huiusmodi auxilio indigeret. Consideratis tamen regnorum nostrorum periculis, annuit et promisit, ut in nostrum subsidium convertantur, pro quibus quidem auxiliis, quum hiis diebus ad conventum principalem iussu cesareg maiestatis indictum oratores misissemus. Principes imperii cognita voluntate caesaris, considerato denique nostro et regnorum nostrorum discrimine paratos sese obtulerunt ad pre- standum nobis auxilium et ultra hos non defuerunt ex ipsis principibus, qui palam polliciti sint nobis velle in hiis periculis succurere.

Antequam autem maiora presidia expediri poterunt polliciti sunt se aliquot millia peditum ad Hungáriám preter moram missuros, tam ad tuendas arces finitimas, quam ad reprimendum hostium impetum unacum ipsis Hungaris. Nihil au-