C. Tóth Norbert: Politikatörténeti források Bátori István első helytartóságához (1522-1523) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 50. Budapest, 2010)
Oklevelek, levelek
1523. április 215 quod aliud et instat, ut rex vadat et celerrime cum gentibus accelerat rex, quantum possit. 1 Burgo sajátkezű írása. 192 1523. április 8. Olmütz. Andrea dal Burgo követ jelentése Ferdinánd osztrák főhercegnek, amelyben beszámol a Rómából érkezett hírekről; Szapolyai János erdélyi vajdával folytatott beszélgetéséről, aki kinyilvánította hűségét mind a király, mind a főherceg és császár iránt. Eredeti tisztázat. HHStA Grosse Korrespondenz 25a/2. (DF 293 883.) föl. 61. (Az előző levél utóirata.) Ad serenissimum dominum principem etc. Postscripta. Nova venerunt ex Roma per litteras datas die 28. Martii, quod rex Francié sit contentus, ut papa faciat concordiam de omnibus differentiis suis cum cesare et rege Angiié, ut placuerit sue sanctitati et quod cardinalis Ausitanus habet plenum mandatum circa illud a rege Francié et quod etiam prefatus cardinalis id palam omnibus dicit et scriptum est regi secrete, quod ex solo defectu cesaris et regis Angiié res permanent in turbine cum tanto periculo totius Christianitatis et scribunt regi, quod deberet mittere unum per postas ad cesarem et regem Angiié. Sed deficientibus pecuniis ad mittendum, credo, solum modo mittet litteras, quamvis ego persuasi regi, quod sint mendacia et quod nunquam defuit nec deerit in faciendam vel pacem vel treugas, dummodo sint secure et honeste. Dominus vayvoda Transilvanus retulit regi me etiam presente, quod venit unus ad ipsum, quando erat in Transilvania, quod in transitu per totam Ungariam nuncupavit se hominem maiestatis cesaree et quando fuit in secreto cum ipso vayvoda, dixit, quod acceperat illud nomen, ut posset secure transire et aperuit se, quod erat servitor regis Francié et declaravit, quod sciens ipsum esse bonum ser- vitorem regis Ungarie, affinis sui, voluerat eum monere, quod cesar mortali odio ipsum et aliquos dominos in Ungaria prosequebatur et querebat ipsorum destructionem apud regem Ungarie simulcum serenitate vestra et alia mala dixit. Et in fine fecit multas oblationes ipsi vayvode nomine ipsius regis Francié, rogans, ut vellet ipse vayvoda declarare animum suum libere, quod si faceret, ipse nuntius deveniret ulterius ad tractatus cum ipso vayvoda secundum commissionem, quam habebat a rege suo. Ad que dominus vayvoda responderat se nunquam dedisse causam ullam cesari neque serenitati vestre nec credebat, quia habuerat continuo
