Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
584 1424. december 3. (1423. máj. 16.) (Gereci) István fia: Sandrin Zenthmyklos, Kurd, Vychke és Syd- few birtokokon lévő részeibe be akarta iktatni Miklóst, Lászlót, Mártát és Jánost, ám István Jwtha-i villicus, Sandrin fia: Mihály fiai: János és Miklós nevében ellentmondott, ezért megidézték őket az akkori (1423) pünkösd (máj. 23.) nyolcadára a királyi jelenlét elé. — A mondott pünkösd nyolcadáról interimque prefato comite Petro debitum universe carnis exsolvente et dicto honore iudicatus curie regie per regiam clementiam nobis dato az ő levelével (1424) vízkereszt nyolcadára halasztatott. E nyolcadon Miklós, László, Márta és János azonban hiába várt István fia: Sandrinus-ra, ő nem jelent meg. - A harmadik oklevélben, a szekszárdi konvent jelentése szerint Zabady-i Márk királyi ember és Pál frater pap Keresztelő Szent János születésének ünnepe utáni pénteken (jún. 30.) kimentek Sandrin birtokrészeire és a szomszédok meg a határosok jelenlétében ismét iktatni akarták azokat, ám István Jutha-i villicus Sandrin nevében ellentmondott, amiért is megidézték Jakab-nap nyolcadára a királyi jelenlét elé. - Jakab-nap nyolcadáról de generali regio edicto serie litterarum nostrarum Mihály-nap nyolcadára halasztotta a pert. E nyolcadon azonban Andoch-i Mátyás ügyvéd hiába várt István fiára: San- drinus-ra a királyi jelenléten, ő nem jött el és nem is küldött maga helyett senkit, sőt a bírságokat sem fizette meg. - Az oklevelek bemutatása után az ügyvéd per nos in premissis iuris medelam postulavit elargiri. Mivel a mondottakat három alkalommal megpróbálták beiktatni a mondott birtokokba, s mindhárom alkalommal, először István fia: Sandrinus, másodszorra e Sandrin fia: Mihály fiai: János és Miklós, harmadszorra pedig ismét Sandinus ellentmondott, s a háromszori idézésre egyetlen alkalommal sem jelentek meg és a bírságokat sem fizették meg, consuetudinaria vero lege regni ab antiquo observari solita requirente quicumque tempore introductionis et statutionis al[icuius iuris possessionarii cuipiam] et numero trinario fiende contradictionem fecerint et iidem ad reddendam contradictionis eorum rationem tribus vicibus evocati in presentiam iudicis sui ordinarii venire vel mittere recusaverint, talis ampljius statutioni huiusmodi iuris possessionarii] contradictorie non valent obviare, sed requisitor eiusdem in dominium ipsius contradictione [talium] inhibentium et aliorum quorumcunque non obstante introduci solet atque statui, ezért meghagyja a konventnek, hogy küldjék ki tanú- bizonyságukat, akinek jelenlétében [Ver]send-i Benedek vagy Ozthopan-i Benedek vagy Fayza Miklós vagy [...]-i Gergely mesterek, kúriai jegyzők, a kúriából e célra külön kirendelt királyi emberek egyike a szomszédok és a határosok jelenlétében vezesse be a mondottakat a birtokrészekbe, majd iktassa részükre meg örököseik részére az őket illető jogon a Gerech-iek és mindenki más ellentmondását figyelmen kívül hagyva, majd tegyenek minderről (1425.) vízkereszt nyolcadára jelentést. Hiányos, vízfoltos papíron, a hátlapján pecsét nyomával. Erdődy cs. vépi/monyorókeréki It. 73- 3380. (DF 261901.) 1442 Dec. 3. (dom. a. Nicolai) A nyitrai káptalan emlékezetül adja, hogy személyesen megjelentek előttük Vereswar-i János fia: Miklós egyfelől, másfelől Swr-i Mihály fia: Miklós - aki János fia: Miklós apósa (socer) - és az előbbi a következő bevallást tette: mivel Swr-i Miklós az ő kérésére Vereswar birtokon lévő részén hat lakott, egymás mellett fekvő jobbágytelket, amelyet egykor ő Zela-i Rubus Jakab
