Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)

1424

759 Jún. 28. (Bude, in vig. Petri et Pauli) Zs. emlékezetül adja, hogy személyesen megjelent előtte Maroth-i János (magn.) volt macsói bán - fia: László nevében is - és a következő bevallást tette: ő propter sincere fraternitatis dilectionem Chaak-i Miklós erdélyi vajdának és örököseinek adja a Csongrád megyei Marthonos és Gyekentho birtokokon lévő teljes birtokrészeiket - amelyek egykor Myhalyolch-i Fodor (dictus) János fia: Mihály fia: néhai Jánosé voltak és bizonyos okokból királyi kézre háramlónak, majd a király János bánnak adományozta hű szolgálataiért -, az azokhoz tartozó haszonvételekkel és tartozékokkal - köztük halászóhelyekkel a Ticia folyón -, azzal a kikötéssel, hogy a vajda örökös nélküli halála esetén a birtokok visszaszállnak János bánra és fiára: Lászlóra. Az oklevelet nagypecsétje, quo ut rex Hungarie utimur, ráfüggesztésével erősítette meg.

Hártyán, kiemelt kezdő NOS SIGISMUND-dal, függőpecsét selyemzsinórjával. DL 11529. (NRA 1520-6.) - Gyárfás III. 582., reg. - Acta Hist. 1979. 62/3.

760 Jún. 28. (Bude, in stuba magna intus castrum regium, die Mercurii, 28. Junii) Zs. emlékezetül adja, hogy mint az Erik Dánia, Svédország és Norvégia, a szlávok és gótok királya, pomerániai herceg, az ő frater-e által egyfelől, másfelől Henrik, Adolf és Gerardus holsteini grófok (comites), nagybátyjai által kibocsátott német nyelvű megegyezés és néhai Rumpold Henrik sziléziai herceg, Glogau ura - akit Zs. a felekhez küldött - levele értelmében arbiter et supremus iudex átírja a felek által bemutatott, 1423. jan. 1-jén kelt, a döntőbíráskodásra felkérésről és döntésének elfogadásáról szóló német nyelvű okleveleket latin fordításban. - A két fél által a király azon viszály és egyenetlenség tárgyában lett döntőbírónak felkérve, amely a Jütland-félsziget déli részének (Jucia Australis), ahol Schleswig, Gottorp és a hozzájuk tartozó Dán-nak nevezett erdő, Alsen sziget és Fríz tartomány fekszik, hovatartozása ügyében robbant ki. A döntőbíráskodás ésszerű okokból Erik király ügyvédje és Henrik holsteini comes egyetértésével a mai napra lett halasztva. E nap harmadik órájában a dán király ügyvédje, Crumedik Erik miles Henrik gróf ügyvédje, Miklós (venerabilis vir) jelenlétében - Adolf és Gerardus nem küldött senkit - kérte az ügy eldöntését. - A király mint fogott bíró a főpapokkal és doktorokkal meghallgatván, megnézvén, megvizsgálván és elolvasván, illetve megértvén a felek által az ügyben bemutatott okleveleket, meghozta döntését, prout et quemadmodum in cédula infrascripti tenoris continetur, quam per organum venerabilis Francisci prepositi Strigoniensis, vicecancellarii nostri legi fecimus et mandavimus in hec verba: Az előtte Erik dán király stb. között egyfelől, másfelől Henrik, Adolf és Gellért holsteini grófok között super ducatu Sleszwicensi et aliis querelis zajló viszályban habita matura et diligenti deliberacione ac consilia cum prelatis, baronibus, nobilibus, doctoribus decernimus, laudamus, arbitramur et in hiis scriptis pronunciamus, hogy egész Jucia Australis területe a dán királysághoz tartozzon és a mondott grófoknak abban nullum ius ratione pfeudi legyen. Mindezt függőpecsétjével erősítette meg. A mondott döntésének tanúi Femandus lugói püspök, apostoli nuncius, Lajos tecki herceg, aquileiai patriarcha, Gunther magdeburgi és György esztergomi érsekek, Miklós váci, Rozgonyi Péter veszprémi püspökök, Rozgonyi János főkincstartó, Ozorai Pipo, Garai Miklós nádor (magnus comes regni Hungarie), Benedek fehérvári prépost, apostoli prothonotarius, János budai, Ferenc esztergomi prépostok, birodalmi alkancellár, Capo d’Istria-i Pál fia: Péter mindkét jogi, Zimborius, a padovai egyetem miles-e és jogi, Zeilselmeister Miklós, az apostoli palota ügyhallgatója, kánonjogi, Veronai de Cattaneis Lajos jogi, Melanesi János kánonjogi doktorok, tanácsosai voltak. - A szöveg élén: Ad mandatum domini regis Franciscus prepositus Strigoniensis. - A hátlapon: Registrata Henricus Fye. - Sverges Traktater III. 81. (Ser. rer. Dan. VII. 446. után.) - Altmann I. 418/5894. (Pontanus: Rer. Danic. Hist. /1651/ 371. után.)

761 Jún. 28. (Bude, 59. die oct. Georgii) Nánai Kompolt István országbíró emlékezetül adja, hogy a Borsod megyei Mohy birtok iktatásakor történt ellentmondás miatt Naghgywred-i Pobor (dictus) János fia: Imre perbehívta Lewa-i Cheh (dictus) Péter volt királyi lovászmestert a királyi jelenlét elé. A per néhai Rozgonyi Simon országbíró előtt 1413. Keresztelő Szent János születése ünnepének nyolcadán in312 1424. június 28.