Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)

1424

184 1424. április 19.-április 20. békés birtokában örökre meghagyják, és ha a Simontól és Talenthus-tól rájuk szállt jószágok közül István fia: István valamit zálogba bocsátott vagy elidegení­tett, azt István tartozik visszaszerezni, majd ezek is felerészt az egyik félnek, fele­részt a másik félnek jussanak. A privilégiális oklevelet függőpecsétjükkel erősítet­ték meg. Arenga. Foltos hártyán, függőpecséttel. DL 11500. (NRA 1520-3.) 453 Apr. 20. (12. die dom. Judica) A fehérvári keresztes konvent emlékezetül adja, hogy Zs. 1424. márc. 22-én kelt, középpecséttel ellátott levele (332) értelmében Chatar-i Benedek királyi emberrel kiküldték Dénes keresztes testvért tanúbizony­ságnak, akik visszatérve jelentették, hogy ők Judica vasárnapon (ápr. 9.) (a jutási nemesek) szomszédaihoz és határosaihoz mentek és őket figyelmeztették, hogy (a szóbanforgó jutási birtokrészt) vagy zálogként, vagy örökbe vegyék magukhoz, ám ezek (Jutási) Istvánnak, Miklósnak, Lukácsnak, Jánosnak, Lászlónak, Bene­deknek, Péternek, Bako Móricnak és Györgynek szabad kezet adtak ahhoz, hogy a birtokrészt bárkinek elzálogosítsák vagy eladják. A privilégiális oklevelet na­gyobb hiteles pecsétjük felfüggesztésével erősítették meg. Méltóságsor: Nag- mihal-i Albert vránai perjel, Dalmácia és Horvátország bánja, András preceptor, Márton custos, Zsigmond cantor, Antal lector és az egyház többi szerzetese. Hártyán, függőpecséttel. DL 11493. (Acta Jesuitica, Jaurin. 23-1.) - 18. századi egyszerű másolata: DL 23912. (Acta eccl. ord. et mon., Poson. 23-2.) 454 Apr. 20. (f. V., in Cena Domini) A szepesi káptalan előtt Karachonmezey-i Mik­lós diák - Gargo-i néhai Illés fia: László mester fia: Benedek nevében - tiltako­zott, hogy miként Benedek tudomására jutott, Ronya-i Soldus (dictus) Tamás a Szepes megyei Frankwagasa birtokot a Farkasfalva és Rókus birtokokban lévő ré­szekkel együtt a menedékkői (de Lapide Refugii) Keresztelő Szent János karthau­zi monostor konventjének perjelétől és szerzeteseitől quibusdam sinistris et fra­udulosis coloribus excogitatis megszerezni igyekszik, holott a birtok és a részek de iure őt illetik meg. Ezért a jelenlévő Tamást szemtől szembe a birtok és birtok­részek megszerzésétől, elfoglalásától, részleges vagy teljes haszonélvezetétől, a birtokba kerüléstől, a távollévő perjelt és konventjét pedig ezek elidegenítésétől és elfecsérlésétől (perdere) tiltja el. Papíron, a hátlapon pecsét nyomával. DL 63779. (Görgey cs., görgői.) - A hátlap bal szélén egyko­rú írással: Prohibitoria Benedicti contra Thomam Soldos. - Vö. 439. 455 Ápr. 20. (6. die sab. a. dom. Ramis palmarum) A szepesi káptalan jelenti Zs.-nak, hogy Nánai Kompolt István országbírónak a Ronya-i Soldos (dictus) Tamás fel­peres és a menedékkői (de Lapide Refugii) Keresztelő Szent János kartauzi mo­nostor perjele és konventje mint alperesek közötti perben kibocsátott bírói intéz­kedése értelmében Hanwa-i András mesterrel, az országbíró által a kúriából erre a feladatra kirendelt jegyzővel és királyi emberrel kiküldték Alba-i Péter kanonokot tanúbizonyságnak, akik visszatérve jelentették, hogy ők virágvasárnap előtti szombaton (ápr. 15.) a néhai László szepesi apát [Farjkasfalva, Rokws és Frank­wagasa birtokokban lévő részeihez mentek, ahol összehívva a szomszédokat és

Next

/
Thumbnails
Contents