Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)

1424

1424. március 12.

139

privilégiális oklevele, miszerint megjelentek a káptalan előtt Kerwa-i Gergely fia: János akkor esztergomi hospes egyfelől, másfelől Győri Gergely domokos szerzetes, az esztergomi [Szent Márkj-kolostor1 lectora, és előbbi azt a bevallást tette, hogy mivel az ő patruelis frater-e: a néhai Miklós fia: Mihály az Esztergom megyei Kerwa földből egy két ekealjnyi földdarabjukat szőlőkkel és egyéb haszonvételekkel végrendeletileg pro refrigerio anime sue et parentum suorum a Szent Márk-kolostornak és a benne élő szerzeteseknek adta örökbe, most ő is nekik adja ugyanazt, átadva nekik minden rá vonatkozó iratot is. - 2. Az esztergomi káptalan 1414. dec. 19-i oklevele (vö. ZsO IV. 2792.), miszerint a király és a káptalan emberei az említett két ekealjnyi földdarabhoz mentek, és bevezették abba a Szent Márk-kolostor perjelét: Jakabot és többi szerzetesét, és azt ellentmondás nélkül örökbe részükre iktatták. - 3. Zs. Visegrádon, 1414. nov. 5-én kelt eltiltó levele (vö. ZsO IV. 2644.), miszerint a visegrádi kolostorból való Benedek ágostonrendi szerzetes a Szent Márk-kolostor perjele: Jakab és többi szerzetese nevében tiltakozást követően eltiltotta a Cholnok-on lakó Miklóst és az ő atyafiaikat és fiai- kat(!), valamint Tapson-i Anthimus fia: János Uny-i és az óbudai apácák Tynne-i népeit és jobbágyait meg mindenki mást a perjel és szerzetesei említett földdarabjának a felszántásától, rétjeinek a lekaszálásától és hasznainak az élvezésétől. - 4. Az esztergomi káptalan 1414. dec. 24-i privilégiális oklevele (vö. ZsO IV. 2804.), miszerint a káptalan előtt megjelent Jakab, a Szent Márk-kolostor perjele egyfelől, másfelől Jakab mester akkori esztergomi várnagy, és előbbi azt a bevallást tette, hogy mivel kolostoruk teljesen leégett, az Esztergom megyei Kerwa-i birtokrészüket, amelyet először annak törvényes birtokosa, Miklós fia: Mihály, majd ennek patruelis frater-e: Gergely fia: János pro fabrica seu opere salubri predicti claustri eladásra a kolostorra hagyott, most érett elhatározásból, szerzeteseivel megvitatva, Jakab mesternek 60 aranyforintért eladta örök birtoklásra. - 5. Zs. Konstanzban, 1415. jan. 13-án kelt, titkospecsétes adománylevele (vö. ZsO V. 56.), amellyel tekintettel Kerwa-i János fia: Jakab mester szolgálataira, az Esztergom megyei Kerwa birtokot, amelynek birtokában Kerwa-i Máté fia: László és László fia: Mátyás elődei voltak, minden haszonvétellel együtt, a régi határok között, királyi újadomány címén Jakab mesternek és condivisionalis atyafiainak: Máté fiának: Lászlónak és László fiának: Mátyásnak adományozza, az esetleg a birtokban rejlő teljes királyi jogot is rájuk ruházva. - 6. Az esztergomi káptalan 1416. jan. 10-i iktatólevele (vö. ZsO V. 1414.), miszerint a király és a káptalan emberei Kerwa birtokra mentek, ahol összehívva a szomszédokat és határosokat, bevezették Jakab mestert, Lászlót és Mátyást annak birtokába, és azt ellentmondás nélkül örökbe részükre iktatták újadomány címén. - A felek ezt követően kijelentették, hogy több bizonyító iratot nem tudnak felmutatni. Ekkor Máté fia: László ügyvédje kijelentette: apja: Máté az említett Thywan fia: Jurgo fia: Gál fia: András fia: Márk fia: Miklós fia: Mátyás fia volt, de az apácák ügyvédje ezzel ellentétben azt állította, hogy sem Zwdar Mihály nem Sándor comes, sem Máté fia: László nem Jurgo leszármazottja, sőt hozzájuk semmilyen rokoni kapcsolat nem fűzi őket. És mivel Mihály és László ügyvédjei ezt közös vizsgálat alá bocsátották, amit az apácák ügyvédje is elfogadott, ezért a király megparancsolta a budai káptalannak, hogy küldjék ki embereiket mindkét fél részére, akikkel a kúriából kiküldött királyi ember az apácák által megjelölt Germen birtokon az akkori pün-