Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
116 1424. március 2. mondásuk okát kérdezte. Erre Balogh (dictus) Miklós ezek nevében nádori levéllel azt válaszolta, hogy azért mondtak ellent, mert az Orozkuth nevű földdarab Geunch birtok határain belül fekszik, amely birtokról nekik bizonyító irataik vannak, amelyeket későbbi időpontban mutatnának be. Ezért meghagyta, hogy László, András és Péter mesterek mutassák be valamennyi ez ügyben kelt iratukat az akkori (1407.) vízkereszt nyolcadán előtte a királyi kúriában. - Erről a nyolcadról a per, amely előbb Bertalan mint felperes és a felsorolt alperesek, majd László és András halálával Bertalan felperes, illetve Péter és László fia: Imre alperesek, aztán Bertalan halálával Péter2 fia: László és Bertalan frater-e: Cornis felperesek, illetve Péter és Imre alperesek között zajlott különböző időpontokban, végül az ak- kori(!) Mihály-napi nyolcadra jutott cum tertia parte iudicii trium marcarum per ipsos Petrum et Emericum, item tertia parte iudiciorum quinquaginta unius marcarum dupplatarum per ipsum Petrum, preterea tertia parte iudiciorum quadraginta duarum marcarum similiter dupplatarum per ipsum Emericum parti adverse persolvendis. - Ekkor Zombor-i Mihály László és Cornis nevében Perényi Péter egykori országbíró levelével jelenléte elé jőve bemutatott neki 3 oklevelet: 1. Kont Miklós nádornak az 1364-ben Cassa város mellett, Abaúj és Sáros megyék nemesi universitas-a részére Mihály-nap utáni szerdán (okt. 2.) tartott közgyűlés 8. napján (okt. 9.) kibocsátott megerősítő oklevele, miszerint Abaúj megye alispánja, szolgabírái és esküdt ülnökei Ruzka-i Isiph mester kérésére megerősítették, hogy Amadé nádor fiai: László és János mesterek Isiph frater-jét: Serefel-t ártatlanul fogságba vetették és elvették tőle a Ruzka birtok határjárását is tartalmazó oklevelet, majd a fogságban Serefel elhunyt, László és János pedig Isiph mester [Ruzka] birtok felőli földdarabját ultra quendam alveum vulgo Path[ak] dictum de possessione Geunch egredientem usque ad ortos dicte ville Ruzka elfoglalták és Geunch birtokhoz csatolták, és Geunch királyi népei és hospes-ei ezt a földdarabot Ruzka birtok említett kertjeiig azóta használják, ezeket a kerteket jelölve ki Geunch és Ruzka határaiul. - 2. Zs. 1387. jún. 8-i, Almáson kelt pátens oklevele (ZsO I. 109.). - 3. Cudar Péter bán és János egykori oroszországi vajda 1387. júl. 3-i, Göncön kelt és titkospecsétjeikkel ellátott válaszlevele (ZsO I. 135.). - Ekkor a felperesek ügyvédje arról, hogy a Ruzka birtok felőli, a Pathak nevű medren túli földdarabot a Gunch-i népek foglalták el, további három megerősítő oklevelet mutatott be: Leusták nádor, Rozgonyi Simon országbíró és az ő, az említett megyék nemessége részére különböző időpontokban megtartott közgyűléseiken kibocsátott okleveleit, majd kérte, hogy az alperesek mutassák be irataikat. Ekkor Fynke-i Tegzes László Péter mester nevében nádori levéllel megjelenve - kijelentve egyben, hogy Imre még kiskorú - bemutatta Zs. 1406. febr. 24-én, új kettőspecsétje alatt kelt megerősítő oklevelét, amely magába foglalja Zs. 1392. febr. 3-án kelt privilégiálisát, amely megerősíti: 1. Zs. 1391. dec. 7-én, Budán kelt pátens adománylevelét (ZsO I. 2296.); 2. a jászói konvent 1392. jan. 13-i pátens iktatólevelét. Ezek szerint Zs. tekintettel Bwbek/Bubek György fiai: Imre országbíró és Detre szlavón bán szolgálataira, az Abaúj megyei Gewnch királyi várat minden jogával, haszonvételével és tartozékával együtt, régi határai között, Mária királyné beleegyezésével és a főpapok meg a bárók tanácsára újadomány címén örökbe Imrének, Detrének és örököseiknek adományozta, majd Sasa-i István fia: Pál királyi és a jászói konvent tanúbizonysága: András custos (magn.!) a várhoz,
