Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)
1424
112 1424. március 2. Fülöpnek átadta, a többi részt viszont Ferenc fia: János özvegyével: Erzsébettel és fiaival: Berizlaus-szal és Lászlóval adatták vissza, akik ezeket Ferenc fia: János halála óta a kezükön tartották és hasznaikat élvezték, és Fülöpöt hagyták ezek békés birtokában. - Ezt követően Fülöp ügyvédje kérte a másik felet, hogy mutassák be bizonyító irataikat, főként az egymással kötött megállapodást. Pál és Berizlaus személyesen megjelenve erre azt válaszolták, hogy a felsorolt birtokok őket Fü- löppel azonos jogon illetik meg, hiszen azok a nőágát is megilletik; a birtokok fele egyedül Fülöpöt, a másik fele közösen őket illeti, Fülöp félbirtokait pedig nem foglalták el, hiszen most is azok békés birtokában van. Az azonban igaz, hogy Pál az őket közösen megillető félbirtokok ügyében Berizlaus apjával: Jánossal, majd ennek halála után magával Berizlaus-szal hosszasan perben állt, amelynek végén fogott bírák rendelkezése szerint egymással megállapodtak és a félbirtokokat a királyi emberrel és a csázmai káptalan tanúbizonyságával két egyenlő részre osztották. Ezek igazolására bemutattak két oklevelet: 1. az ő - János zágrábi püspök, királyi és királynéi főkancellár apud magistrum Jacobum iudicatus nostre specialis presentie vicesgerentem lévő pecsétjével ellátott - Budán, a mostani Bereck-nap 5. napjának másnapján (1423. nov. 18.) kelt zárt, a csázmai káptalannak címzett megegyezésről szóló és iktatást elrendelő oklevelét; 2. a csázmai káptalannak a mostani Katalin-nap másnapjának 6. napján (1423. dec. 1.), ugyanezen ügyben kelt privilégiális válaszlevelét. Ezekből azt tudták meg, hogy György fia: Pál - aki Buchyn-i Ferenc diák leányától: Erzsébettől született - az ő csázmai káptalannak küldött felszólító és idézőlevele értelmében a királyi emberrel és a csázmai káptalan tanúbizonyságával nagybátyját (avunculum): Ferenc fiát: Jánost - az ügyben, hogy a női ágat is illető és János kezén lévő Orehoucz, Lachyna és Buchyn birtokokból és tartozékaikból illő részt kér - 1417. György-nap nyolcadára jelenléte elé idéztette. Erről a nyolcadról - miként az a néhai Perényi Péter országbíró perhalasztó leveléből látszik - a per 1418 vízkereszti nyolcadára került, amikor is Pál ügyvédje: Pestenye- i László diák az országbíró előtt hiába várt Jánosra, aki azonban nem jelent meg, ezért bírságban marasztalták el, és Pál ügyvédje kérésére másodjára is megidézték György-nap nyolcadára. — Erről a nyolcadról a per, amikor is az már Pál, illetve János halála miatt ennek fia: Berizlaus között folyt, Perényi Péter országbíró levelével 1420 vízkereszti nyolcadára került. - Ekkor Berizlaus nem jelent meg az országbíró előtt, aki őt bírságban marasztalta el, és a király meg a csázmai káptalan embereivel megidéztette harmadjára végső válaszadásra és a 6 márka bírónak és másik félnek járó bírság megfizetésére György-nap nyolcadára. - Mivel ekkor Berizlaus ügyvédje kijelentette, hogy sem a perben válaszolni, sem a bírságokat megfizetni nem tudja, és kérte a Berizlaus által fizetendő 3 márka bírság mellett, illetve a többi bírság megkétszerezésével a per és a kifizetés elhalasztását, az országbíró a pert Jakab-nap nyolcadára halasztotta. - Jakab-nap nyolcadán azonban Pál ügyvédje Berizlaus-ra ismét hiába várt, az országbíró bírságban marasztalta el, eddigi bírságait megkétszerezte, és a király meg a csázmai káptalan emberei által - miként az a csázmai káptalan ez ügyben kibocsátott jelentéséből látszik - három megyei vásáron történő kikiáltással megidéztette Berizlaus-t végső válaszadásra és a 33 márka bírság megfizetésére Mihály-nap nyolcadára. - Erről a nyolcadról a pert és a 33 márka bírság kifizetését az országbíró (1421.) vízkereszt
