Zsigmondkori oklevéltár XI. 1424 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 49. Budapest, 2008)

1424

1424. február 27. 103 ti emberek suo modo Ung megyében (vizsgálatot tartottak). Az oklevelet erről György-nap utáni pén­teken (ápr. 28.) bocsátották ki. 1 Ezt a részt többszörösen javították, ezért nehezen olvasható és értelmezhető. 2 A dőlt betűvel szedett neveket - vélhetően a konventben - kihúzták. 247 Febr. 27. (Bude, dom. p. Mathie) Zs. a leleszi konventnek. Előadták neki Pin- koch-i Bicho (dictus) László nevében, hogy midőn a minap, vízkereszt (jan. 6.) körül Hunghwar birtokról hazafelé tartott és Ervegh birtokra ért, Ervegh-i Dacho Miklós itt lakó jobbágyai: Jakab szabó fia: László és Albert - e Jakab ösztönzésé­re - rabló módjára rátámadtak és néhány nyilat rálőttek, és ha magát megvédeni nem tudta volna, szörnyű halállal ölték volna meg. Megparancsolja ezért a kon­ventnek, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a királyi embe­rek egyike tartson vizsgálatot, majd tegyenek neki jelentést. Kijelölt királyi embe­rek: Gáspár de Budahaza, Johannes, Nicolaus de Radvanch, Pethew, Stephanus1 de Bothfalva. - A külzet alatt: f. Papíron, zárópecsét nyomával. Leleszi konvent orsz. It., Acta a. 1424-48. (DF 221563.) - A hátlap bal szélén a konvent feljegyzése, miszerint Bothfalus-i István királyi és Imre konventi emberek suo modo Ung megyében (vizsgálatot tartottak). Az oklevelet erről Gergely-napon (márc. 12.) bocsátották ki. 1 Sor fölötti utólagos beszúrás. 248 Febr. 27. (Bude, 46. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor a pozsonyi káptalannak. Mikor Zs. Luca-nap előtti vasárnap (1423. dec. 12.) Tata mezővárosában tartóz­kodott, Pokateleke-i Imre fia: Tamás és János fia: Miklós megjelent előtte és pa­naszosan előadták, hogy jóllehet ők a Pozsony megyei Udvamok birtokukhoz tar­tozó Mayorzygete nevű földdarab ügyében Bozyn-i Groff Györgyöt és Miklóst perbe vonták és tőlük azt visszaszerezték, annak birtokába magukat bevezettették és iktattatták, mégis Grof György kijelentve, hogy e földdarab nem Udvarnok bir­tokhoz, hanem az ő kezén zálogjogon lévő Sempthe várhoz tartozik, rátört a föld­darabra és annak újonnan emelt határjeleit megsemmisítette potentia mediante, és az ő nagy kárukra Sempte várához csatolta. És mivel Zs. azon iratokat, amelyek­ből el lehet dönteni, hogy Mayorzygete Sempte várához vagy Udvarnok birtokhoz tartozik-e, vízkereszt (1424. jan. 6.) nyolcadán kívánta megvizsgálni, megparan­csolta a pozsonyi káptalannak, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelen­létében az alábbi királyi ember idézze meg Grof Györgyöt iratai bemutatására personaliter et non per procuratorem a másik fél ellenében vízkereszt nyolcadára a személyes jelenlét elé, meghagyva egyben a felpereseknek, hogy ők is mutassák be bizonyító irataikat, majd tegyenek jelentést. - A vízkereszti nyolcadon Zs. a pert átküldte az ő jelenléte elé, ahol Pokateleke-i Tamás és Miklós felperesek - az alperes Grof György jelenlétében - igazolták, hogy Padan-i Péter királyi és Tamás klerikus konventi ember karácsony előtti csütörtök (1423. dec. 23.) Bozen-ben Györgyöt megidéztették, majd bemutattak két oklevelet: 1. Perényi Péter ország­bíró Budán, 1423. jún. 15-én memorialiter kibocsátott bírói intézkedése (ZsO X. 800.) - 2. A pozsonyi káptalan 1423. nov. 19-én kelt privilégiálisa (ZsO X. 1424.).'- Az oklevelek bemutatását követően Tamás és Miklós ítéletet kért. Ezt hallva György azt válaszolta, hogy noha Perényi Péter országbíró bírói utasítása szerint Tamás a 10 holdas földdarab ügyében az esküt letette, később ugyanakkor

Next

/
Thumbnails
Contents