Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
30. 1957. június 20.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. június 20. hét - szocialista tulajdonban van. A találmány megvalósítása tehát csakis a szocialista szektorban történhet meg. Lényegében tehát arról van szó, hogy az államnak való felajánlás ezentúl a szabadalmi oltalom megadása után történik a szerződési rendszer keretében; ez fokozott biztosítékot nyújt arra, hogy az elfogadott találmányok tényleg megvalósításra is kerüljenek, mert ezt a szerződés biztosítja. Korábban a minisztériumok vagy a vállalatok egyoldalú elhatározásán múlott, hogy a találmányt megvalósítják-e vagy pedig évekig késlekednek ezzel. Az erre vonatkozó vizsgálat megmutatta, hogy az 1949 óta az államnak felajánlott találmányok döntő többsége vagy nem került bevezetésre, és emiatt a fejlődés elsöpörte, vagy csak hosszú éves huzavona után került felhasználásra. A tervezet behozza a szolgálati találmány fogalmát. Ez alatt a kutató intézetek kutatói munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak, továbbá a munkaviszonyban álló olyan személyeknek találmányait kell érteni, akiknek munkaviszonyából vagy szerződésből, illetőleg külön megbízásból folyó kötelességük, hogy szaktudásukat olyan új eljárások, termékek kidolgozására fordítsák, mint amelyeknek tárgykörébe a találmány tartozik. Ha munkaviszonyban álló, de új eljárás, illetőleg termék kidolgozására nem kötelezett személynek van olyan találmánya, amely az alkalmazó szerv termelési körébe tartozik, az alkalmazó szervet a megvalósítás tekintetében elsőbbségi jog illeti meg, ha legalább olyan előnyös feltételeket biztosít a feltaláló számára, mint egyéb vállalatok. (13) A találmányok bejelentésével kapcsolatos költségeket a feltaláló viseli, azokat azonban a vállalat megelőlegezheti, szerződéskötés előtt is. (14) Az Országos Találmányi Hivatal a jövőben minisztériumi elfogadás nélkül önállóan dönt abban a kérdésben, hogy valamely javaslat a találmány kritériumait kimeríti-e. (15) A szerződési elv érvényesülésének logikus folyományaként megszűnnek a minisztériumi újítási döntőbizottságok, továbbá az Országos Találmányi Hivatal mellett szervezett újítási döntő-, illetőleg díj megállapító bizottságok. (16) Az eddigi rendelkezésekkel szemben a vállalat nem a béralapja 0,5%-át kitevő összeget fordíthatja újítások és találmányok kísérletezésére és bevezetésére, hanem termelési költségként számolhatja el a ténylegesen szükséges összeget. Ha a kísérletezés hosszabb időt igényel, vagy nagyobb összegről van szó, a költségeket a vállalat négy negyedévre, bizonyos esetekben nyolc-nyolc negyedévre is eloszthatja, sőt arányos részének megtérítését más vállalattól is kérheti, ha ez az utóbbi vállalat is érdekelt az újítás megvalósításában. (17) A közreműködési díj rendszerét a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság elvileg azonos szabályozásából vettük át. Eddig a közreműködői díj az újítási díj 15-20%-áig terjedhetett. Ez a tapasztalatok szerint nem biztosított kellő ösztönzést, mert azt több személy között kellett felosztani. Minthogy pedig jelentősebb javaslat bevezetése a vállalat dolgozóira nézve többletmunkával és felelősség- vállalással járt, az eredmény pedig a népgazdaságnál jelentkezett, a vállalat dolgozói anyagi ösztönzés nélkül voltak kénytelenek az említett többletmunkát és 573
