Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető A kormány programja, elképzelések a politikai és gazdaságirányítási rendszer átalakítására A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1956. november 4-ei felhívásában a kormány programja kifejezést használva 15 pontban foglalta össze a legfontosabb teendőket. Ezek között első helyen szerepeltek a nemzeti függetlenség és szuverenitás biztosítása, a szocialista rendszer megvédése, a testvérharc felszámolása és az ország rendjének biztosítása, valamint szoros, de egyenjogúságon alapuló viszony kialakítása valamennyi szocializmust építő országgal és békés együttműködés valamennyi állammal tekintet nélkül azok társadalmi berendezkedésére. ígéretet tettek a dolgozók - különösen a munkásosztály - életszínvonalának gyors és jelentékeny emelésére. Kilátásba helyezték az ötéves terv módosítását, a gazdasági vezetés módszerének megváltoztatását, a bürokrácia megszüntetését és a munkás önigazgatás megvalósítását. A felhívás a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a kötelező beszolgáltatás megszüntetése mellett foglalt állást, és megígérte a kisipar és kiskereskedelem támogatását is. Végezetül a felhívás 14. pontjában magára vállalta a szovjet csapatok behívását, viszont az utolsó pontban ígéretet tett arra, hogy a rend és nyugalom helyreállítása után tárgyalásokat kezd a szovjet csapatok Magyarország területéről történő kivonásáról.41 1956. november 4-én a hatalmi intézmények a bénultság, szétesettség állapotában voltak. Ez a megállapítás vonatkozik az újjászerveződő MSZMP-re is, amelynek taglétszáma lassan emelkedett, az apparátus nehezen éledezett. Ugyanakkor voltak elodázhatatlan, rendkívüli intézkedést követelő feladatok, aminek következtében a végrehajtó hatalom központja 1956 novemberében-decemberében a kormány volt. A kormány rendkívüli körülmények között látott munkához, hiszen a november 4. és 11. közötti napokban a tényleges hatalom lényegében még a szovjet hadsereg kezében volt. Az új kormány hivatalba lépésétől kezdve Kádár János közvetlen közelében dolgozott a szovjet nagykövetség tanácsa, Bajkov, akinek elsődleges feladata Kádár és a Magyarországon tartózkodó szovjet pártmegbízottak közötti összeköttetés biztosítása volt, de az sem zárható ki, hogy a magyar miniszterelnököt is ellenőrizte. A párt irányvonalának, a döntések egységének és gyorsaságának érvényesülését az biztosította, hogy 1956. november elejétől ugyanaz a személy töltötte be a párt KB első titkári és a miniszterelnöki posztot, és a kormány tagjainak egy része a párt legfontosabb döntéshozó testületéinek is tagja volt Kádár János az első hetekben a kormányra koncentrálta figyelmét, mert a szétesett, politikai és ideológiai ellentétektől megbénított párt életre keltéséhez több idő kellett. Marosán György is utalt rá visszaemlékezésében, hogy 1956 novemberében a kormány volt a fontos és minden erőt oda kellett koncentrálni.42 Kádár az MSZMP IKB első, 1956. november 11-ei ülésén kérte a kormány ösz- szetételének megerősítését és felhatalmazást a munkára, amelyet addig „felhatalmazás nélkül” folytattak. A kormánytagok névsorát illető kritikákra utalva kijelentette: „az, hogy a konszolidálódás felé halad az ország, kis részben attól is függ, hogy negyedik vagy ötödik napja van egy kormány, amelynek összetétele nem változik.” A kormányzati munka előtérbe helyezésére azért is szükség volt, mert mint Kádár ugyanitt elmondta: 41 Szabad Nép, 1956. november 6. 42 Marosán György: A tanúk még élnek. 1. m. 128-132. 21
