Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető Kohó- és Gépipari Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium) állt volna.21 1956. december 6-án a Minisztertanács nem hozott végleges döntést a kormányzati struktúra átalakításáról. A tervezett összevonásokat az egyes területek vezetőivel a kormány tagjainak előzetesen meg kellett beszélni. Az ipari területek felső vezetését illetően a kormány akkor akart hozni döntést hozni, amikor a Gazdasági Bizottság a népgazdaság szervezetére vonatkozó kérdéseket kidolgozta, és a kormány elé terjesztette.22 A kormány 1956. december 13-ai ülésén került ismét napirendre a minisztériumok összevonásának kérdése - ez alkalommal a Gazdasági Bizottság javaslataként. A jegyzőkönyv szerint a kormány 1956. december 6-ai ülésén hozott határozat értelmében a GB megtárgyalta a minisztériumok összevonására, valamint az országos hatáskörű szervek felügyeletére vonatkozó javaslatokat és állásfoglalását, ill. az eldöntésre váró vitás kérdéseket a kormány elé terjesztette. Nem tudni, hogy ilyen megbeszélésre milyen keretek között és mikor került sor, mivel a Gazdasági Bizottság 1956. december 10-én, illetve 12-én tartott ülésén a minisztériumok összevonására vonatkozó javaslatot a jegyzőkönyv szerint nem tárgyalták. A Gazdasági Bizottságban nem alakult ki egységes állásfoglalás az Építésügyi Minisztérium megszüntetése, valamint a Külkereskedelmi Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium összevonása kérdésében. A kormány a vitás kérdésekben úgy döntött, hogy az Építésügyi Minisztérium meglévő szervezetében, de szűkebb létszámmal továbbra is maradjon meg, ill. külön bel- és külkereskedelmi minisztérium léte mellett tette le a voksát. A Minisztertanács az 1956. december 4-ei keltezésű javaslattal összhangban a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium, valamint a Vegyipari Minisztérium Nehézipari Minisztériummá történő összevonása mellett foglalt állást, és megfontolandónak tartotta Munkaügyi Minisztérium szervezését is. Az utóbbira vonatkozó részletes javaslat elkészítésére és kormány elé terjesztésére Gáspár Sándor kapott megbízást. A minisztérium felállításáról a Minisztertanács 1957. január 18-ai ülésén hozta meg a végleges döntést, vezetésével miniszterhelyettesi rangban Mekis Józsefet bízták meg, a minisztérium felett a felügyeletet Kossá István látta el. Az Elnöki Tanács 1956. évi 33. sz. törvényerejű rendelete alapján a Bánya- és Energiaügyi, valamint a Vegyipari Minisztériumot Nehézipari Minisztériummá, a Könnyűipari Minisztériumot és az Élelmiszeripari Minisztériumot Könnyűipari és Élelmiszeripari Minisztériummá, az Oktatásügyi és Népművelési Minisztériumot Művelődésügyi Minisztériummá kellett összevonni. Egyidejűleg megszűnt a Begyűjtési Minisztérium, a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és az Állami Ellenőrzés Minisztériuma. A minisztériumi összevonásokat és megszüntetéseket 1957. január 1-jei hatály- lyal kellett lebonyolítani, ez azonban nem jelentette azt, hogy az újonnan létrehozott, ill. összevonások útján új szervezeti keretek között működő minisztériumok erre az időpont21 MÓL XIX-A-2-gg 56. d. 22/1957. 22 Abban mindazonáltal állást foglalt a testület, hogy a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumot és a Vegyipari Minisztériumot össze kell vonni. Megfontolandónak tartotta a Nehézipari Minisztérium és egy, az élelmiszeripart is magában foglaló Könnyűipari Minisztérium mellett még egy külön minisztérium létrehozását a villamos-gépipar, híradástechnika és más, a vasipar keretébe tartozó iparágak számára. Abban a kérdésben sem született döntés, hogy az Építésügyi Minisztérium Főigazgatósággá alakuljon-e át, így az építő vállalatok jelentős részét a megyei tanácsok kapták volna meg. 14
