Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

11. 1956. december 28.

MT ülések jegyzőkönyvei

1956. december 28.

Az előterjesztést a kormány levette napirendről azzal, hogy az abban foglalt elvekkel egyetért, a kibocsátandó határozatot azonban a pénzügyminiszter az igazságügy-miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben dolgozza ki és pénzügyminiszteri rendelet formájában bocsássa ki.21

10. A bérek fizetésének 1957. január 1-től érvényes rendszere22

Előadó: Kossá István Meghívott: Nezvál Ferenc

A kormány az előterjesztést elfogadta.23

11. Az Országos Árhivatal felállítása

Előadó: Kossá István

A kormány az előterjesztést elfogadta.24

21 A pénzügyminiszter 2/1957. (I. 11.) P. M. számú rendelete az 1956. október 23-át követő eseményekkel kapcsolatban munkahelyüket elhagyó dolgozók munkaviszonyának megszüntetéséről. Magyar Közlöny, 1957. január 11.3. sz.

22 Az előterjesztés szerint két hónapon keresztül tényleges termelés nélkül az 1956. október 23. előttinél mintegy 30%-kal magasabb volt a bérjellegű kifizetés, és az energia, ill. anyaghiány miatt a továbbiakban sem volt várható a megfelelő árutermelés. Kossá István ebből kiindulva azt javasolta, hogy 1957. január 1-től csak a ténylegesen ledolgozott idő alapján fizessenek munkabért. Azoknak a dolgozóknak, akiket bármilyen okból nem tudtak foglalkoztatni, munkaviszonyát január 1-től legkésőbb február 1-ig felmondással meg kellett volna szüntetni, és számukra munkanélküli segélyt kellett volna fizetni. Az előterjesztés az üzemek törzsgárdája részére lehetővé kívánta tenni a különleges szabadságra küldést, s ez idő alatt személyi bérük 50%-a lett volna folyósítható számukra. A javaslat egyúttal a műszaki és adminisztratív dolgozók prémium-rendszerének 1957. január 1 -jei hatállyal történő megszüntetését is indítványozta.

23 Lásd a kormány 16/1956. (XII. 29.) sz. rendeletét a bérfizetés 1957. január 1. utáni rendszeréről. Magyar Közlöny 1956. december 29. 106. sz.

24 Az előterjesztés szerint az új gazdasági konstrukció - amelynek alapja az üzemi munkástanácsokon keresztül az üzemek munkás-önigazgatásának megvalósítása - feltétlenül szükségessé tette, hogy olyan új árrendszerre térjenek át, amelyen keresztül az üzem dolgozóinak érdekeltsége bizonyos mértékben kifejezésre jut. A hivatal felállítását az is indokolta, hogy évek óta folyt az új termelői árak kidolgozása. Az előterjesztő annak bevezetését azért is szükségesnek vélte az eredetileg tervezett 1957. júniusi határidőre, mert az önköltség szempontjából teljesen áttekinthetetlen volt az egész árrendszer. A Tervhivatalban volt ugyan egy árfőosztály, és az egyes minisztériumokban is voltak árosztályok vagy csoportok, ez a szervezeti felépítés azonban az előterjesztő szerint az új termelői árrendszer bevezetésének inkább akadálya, mint segítője volt. A lényege egy központi Árhivatal felállítása volt, amelyet az Országos Tervhivatal árfőosztályából, a különböző minisztériumokban lévő árosztályok, ill. csoportok néhány tagjából kellett volna létrehozni, egyelőre segédszemélyzettel együtt maximálisan 50 fős létszámmal. Lásd a kormány 31/1956. (XII. 30.) sz. határozatát a Magyar Közlöny 1956. december 30. 107. számában, ill. a kormány 10052/1956. sz. belső határozatát.

143