Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

45. 1957. október 24.

1957. október 24.

MT ülések jegyzőkönyvei

1. A pénzügyi helyzet 1957. első félévében rosszabb volt, mint az előző év azonos időszakában, a tervezettnél azonban kedvezőbben alakult.

a) Az állami költségvetés első félévi mérlege 1158 millió Ft bevételi többlettel zárult; ez kereken 360 millió Ft-tal több az évi előirányzatnál. (1957. szeptember] 30-ig a bevételi többlet mintegy 2,5 milliárd Ft-ra nőtt, ami az évi előirányzatnak több mint háromszorosa.)

A baráti országok gazdasági támogatása 4,9 milliárd Ft-tal javította közvetlenül a költségvetés egyenlegét az előző év azonos időszakához képest. A vállalatok első félévi gazdálkodásából a költségvetést megillető bevételek az előirányzatot 3,9 milliárd Ft-tal meghaladják; az állami vállalatok hozzájámlása az állami feladatok pénzügyi fedezetéhez azonban még így is 5,7 milliárd Ft-tal kevesebb volt, mint 1956. első félévében. A lakosságtól származó bevételek összege mintegy 900 millió Ft-tal csökkent az előző év azonos időszakához képest, az államkölcsön megszüntetése miatt. A lakosság adóbefizetései viszont 13%-kal meghaladták az 1956. első félévit és 20%-kal az előirányzatot. (Előzetes adatok szerint 1957. I—III. negyedévében a pénzadó teljesítése kereken 400 millió Ft-tal meghaladta a tervezettet. Földadó címén az egész évre kivetett mennyiség 87%-a folyt be 1957. szeptember 30-ig.)

A felhalmozási kiadások részesedése a költségvetés összes kiadásaiból az 1956. első félévi 24%-ról 28%-ra emelkedett. A felhalmozás összetétele azonban alapvetően megváltozott: a tavalyival ellentétben elsősorban a népgazdaság forgóalapjainak növelésére (illetve helyreállítására) irányult. A költségvetési szervek kiadásainak összege az előző év azonos időszakához képest nem változott. Ezen belül azonban 7,7%-kal emelkedtek a szociális és egészségügyi, 2,4%-kal a kulturális célokra fordított összegek, míg az igazgatási kiadások 19%-kal csökkentek.

b) A forgalomban lévő bankjegymennyiség 1957. március 2-án érte el az 1946. évi stabilizáció óta tapasztalt legmagasabb színvonalat, attól kezdve fokozatosan csökkent és június 30-án 6705 millió forint volt, 114 millió forinttal alacsonyabb, mint 1956. december 31-én. A bankjegyforgalom havi átlaga júniusra közel 500 millió Ft-tal csökkent az előző év utolsó hónapjához képest. (A bankjegyforgalom a III. negyedévben is csupán 155 millió Ft-tal nőtt, a szokásos 500-600 millió forintos emelkedés helyett.) A forgalomban lévő bankjegymeny- nyiség alakulása arra mutat, hogy a vásárlóerő és árualap egyensúlyát a rendkívüli nehézségek ellenére sikerült fenntartani. A forint iránti bizalom fokozódását jelzi az is, hogy a lakosság takarékbetéteinek állománya folyamatosan emelkedett és a III. negyedév végén már meghaladta az ellenforradalom előtti színvonalat.

c) A devizahelyzet 1957. I. félévében 2260 millió devizaforinttal romlott, ez a nemzetközi fizetési mérleg egész évre tervezett passzív egyenlegének nagyjából

II.

960