Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
44. 1957. október 17.
Az új nyugdíjtörvény alapján megállapított öregségi, rokkantsági nyugdíjak átlaga 1955. évben 1956. évben 1957. jún[ius]ban 1957. október 17. MT ülések jegyzőkönyvei 636 Ft 653 Ft 750 Ft Az özvegyi nyugdíjak átlaga, beleértve az árvaellátásokat is, 530 Ft-ra emelkedett. A régi jogszabályok alapján jelenleg fizetett nyugdíjak és járadékok átlagos összege a következő: ipari öregségi járadékok átlaga 423 Ft ipari rokkantsági járadékok átlaga 389 Ft bánya nyugbérek (öregségi, rokkantsági) átlaga 518 Ft régi közszolgálati nyugdíjak átlaga 404 Ft régi vállalati nyugdíjak átlaga 421 Ft mezőgazdasági nyugdíjak átlaga 120 Ft Az 1952. év január 1-jén életbe léptetett első nyugdíjtörvény alapján járó öregségi nyugdíjak átlaga 424 Ft rokkantsági nyugdíjak átlaga 582 Ft származékos nyugdíjak átlaga 220 Ft Az ellátásban részesülők száma és a részükre kifizetett összeg az 1956. évihez viszonyítva lényeges emelkedést mutat. Az emelkedésnek természetes oka, hogy a nyugdíjasok létszáma még állandóan növekvő tendenciát mutat. A korhatárt elérők közül mind többen jelentkeznek a jelenleg érvényben lévő 10 éves várományi idővel. A rendkívüli szaporulat - a természetes növekedésen kívül - a racionalizálási rendeletre vezethető vissza. A racionalizálási rendelet végrehajtásával nemcsak a korhatárt elérők nagy száma ment nyugdíjba, hanem a rendelkezés értelmében a korhatárt záros határidőn belül két és fél évvel leszállították. A korhatáron alul állapítottak meg nyugdíjat közel 17 000 személy részére évi 150 millió Ft teherrel. A korhatár átmeneti leszállítása nem volt eléggé megfontolt lépés. A korhatáron aluli nyugdíjazottak még számos problémát fognak az elkövetkezendő években okozni. Egyik részük a nyugdíj mellett csökkentett munkaidővel tovább dolgozik, nem bejelentésre kötelezett munkát vállal, azon kívül sokan újból elhelyezkedtek, magasabb bérben részesülnek és 2-3 év múlva jelentkezni fognak magasabb nyugdíjért, felvetve a kényszernyugdíjazás kérdését. A racionalizálással kapcsolatban a kormány lehetővé tette, hogy a munkaviszonyban álló régi nyugdíjasok a szükséges újabb 10 év munkaviszony nélkül kérhessék az új nyugdíjtörvény alapján nyugdíjukat. Ezzel a lehetőséggel közel 12 000 nyugdíjas élt. 934
