Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

44. 1957. október 17.

MT ülések jegyzőkönyvei 1957. október 17. Az egyetemisták csak részben vették igénybe az ösztöndíjas helyeket, a pesti fiú ipari tanuló iskolákban, nehéz szakmákban még vannak betöltetlen helyek, az egészségügyi tanfolyamokon kisebb a jelentkezés üteme, mint tavaly és a mun­kaközvetítő irodák sem mutatják azt, hogy jelentősebb probléma lenne az ifjú­sággal. Ebben a javulásban kétségtelenül közrejátszott az is, hogy idejében fel­hívtuk a miniszterek és tanácselnökök figyelmét az ifjúság munkába állításának várható nehézségeire, és javasoltuk, hogy ennek megoldására hozzanak létre társadalmi szervezeteket, vállalatokat is felölelő operatív bizottságokat. Ez meg is történt és működésűk hasznosnak bizonyult. A jelenlegi helyzet felmérésének eredményétől tesszük függővé, hogy a továbbiakban milyen intézkedéseket java­soljunk még ezen a téren. 5. Szakoktatás A Munkaügyi Minisztérium létrehozásával egyidőben jelentős változás történt a szakoktatás legfelsőbb irányító szervénél. A MTH megszűnt. A MTH-nak leg­utóbbi 352 fős létszámával szemben a minisztériumban a tanulóintézetek ügyeit 81 fő és - munkájának nagy részében - a minisztériumi főkönyvelőségen 41 fő intézi. Ehhez hozzászámítva 18-20 főnyi kisegítő személyzetet, összesen mint­egy 140 fő a szakoktatási ügyeket intéző központi apparátus létszáma. A köz­ponti létszámnak csökkenése még szembetűnőbb, ha összevetjük az 1954—55. tanév MTH rendszerben képzett, mintegy 30 000 főt kitevő tanulóját és a MTH központ 1955. évi 381 fős létszámát az 1957-58. tanév 35 500 főnyi Munkaügyi Minisztérium által képzett létszámával és a minisztérium fent említett 140 főnyi szakoktatási irányító személyzetével. Hasonlóképpen - vagy talán még fokozottabban - kedvező az egy felnőtt intézeti dolgozóra jutó tanulólétszám alakulása is. Az 1954-1955. tanévben egy felnőtt dolgozóra 4,3 MTH tanuló, az 1957-58. tanévben pedig csaknem 6,0 Munkaügyi Minisztérium által képzett tanuló jut. 1954-ben ugyanis az ipari tanulóintézeti dolgozók létszáma 6782 fő volt, 1957-ben pedig - 200 fős új létszám engedélye­zésének figyelembe vételével - éves átlagban mintegy 5980 fő. (Meg kell jegyez­ni, hogy a Munkaügyi Minisztériumon kívül képzett tanulólétszám, amelynek elméleti oktatását végzik az intézetek, ugyancsak növekedett.) Szakoktatás szempontjából a minisztérium megalakulásakor igen nehéz helyzet­ben volt. Az ellenforradalmi események okozta tanulmányi idő kiesésen túlme­nően biztosítani kellett a szakoktatás zavartalan viteléhez szükséges dologi felté­teleket. (Energia, nyersanyag, szállítás stb.) Ezeket a feladatokat sikerült úgy megoldani, hogy az oktatási intézmények közül viszonylag a legcsekélyebb ki­esés az ipari tanuló intézeteknél volt tapasztalható. A tanévet záró szakmunkás vizsgák eredményei a nehézségek ellenére biztatóak voltak, és azok befejeztével összesen 6846 fő ifjú szakmunkást adtunk az iparnak. Ebben az évben kerültek ki először ipari tanuló képzési rendszerünkből műszaki (érettségizett) tanulók, valamint a 3 éves képzésre felvett fiatalok. A szakmunkás 929

Next

/
Thumbnails
Contents