Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
44. 1957. október 17.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. október 17. Dr. Doleschall Frigyes elvtárs által elmondottakkal nem ért egyet. Kádár János elvtárs a javaslattal egyetért. Általános iránya helyes, bizonyos dolgokat azonban még határozottabban kellene megmondani. A határozatot azzal kellene kezdeni, hogy az Elnöki Tanács a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendeletet hatályon kívül helyezte, és így a munkástanácsok tevékenysége megszűnt. Második §-ként ki kell mondani, hogy üzemi tanácsokat kell létrehozni. Határozottan ki kell mondani, hogy az üzemi tanács plenáris testületként működik és mindennapi értelemben vett ügyviteli vezető szerve az üzemi bizottság. Tehát az üzemi tanács ülései közötti időben a számára biztosított hatáskörben az üzemi bizottság jár el. A bizottság összetételét illetően azt kell mondani, hogy az üzemi tanács tagjai hivatalból a választott szakszervezeti funkcionáriusok közül az üzemi bizottság által behívott személyek, akik az üzemi tanács tagságának mintegy 3á részét teszik ki, lÁ részt pedig termelési tanácskozásokon választják. Maga részéről a % - lA-es arányt helyesnek tartja, mert kb. ez felel meg a szervezett és szervezetlen dolgozók arányának országosan; azonban az arány ilyen mértéke nem elvi kérdés, lehet 2/3 - 1/3 is. Az üzemi tanács szervezetének lényege az, hogy a szervezett dolgozókra alapul, de támaszkodik a nem szervezett dolgozókra is. A szervezett dolgozók képviselőit pedig az üzemi bizottság a szakszervezeti választott funkcionáriusokból vonja be az üzemi tanácsba. Az I. fejezet 1-3. bekezdéseit össze kell vonni. Ki kell mondani, hogy a Magyar Népköztársaságban az üzem össznépi tulajdon, annak vezetése az állam kezében van, az állam képviselője a gyárban az igazgató, akinek egyszemélyi felelőssége változatlanul érvényben van. Emellett a népi demokrácia érdekeinek hatályosabb védelmére létre kell hozni az üzemi tanácsokat. A választásnál nem kell arról rendelkezni, hogy kézfelemeléssel választanak, mert nálunk az a kialakult gyakorlat, hogy ha a jogszabály nem mondja meg, hogy a választás titkosan történik, akkor magától értetődően a választás nyílt. Csak arról kell intézkedni, hogy a választás szótöbbséggel történik. A soron kívüli összehívást úgy kell rendezni, hogy „össze kell hívni az üzemi tanácsot, ha az üzemi bizottság így dönt, vagy az igazgató, vagy a tanács tagjainak 1/3-a az összehívást kéri”. A határozat nyilvánosságra hozatalával ráérünk. Talán november első felében lehetne kihirdetni. Ez lehetővé tenné azt is, hogy még kihirdetés előtt a SZOT szakszervezeti aktivistákkal megtárgyalja az anyagot. Dr. Doleschall elvtárs javaslatait ne fogadjuk el. Ugyancsak ne fogadjuk el a fellebbezésre vonatkozó javaslatot sem. Fel lehetne venni olyan rendelkezést, hogy az üzemi bizottságoknak egyéb jogszabályban előírt jogai és kötelességei érintetlenül fennállnak. 907
