Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
41. 1957. szeptember 13.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. szeptember 13. Antos István ellenzi az előterjesztés elfogadását, mert annak pénzügyi kihatásai ismeretlenek, és attól kell tartani, hogy a többi egy karú egyetem is hasonló kéréssel fog a Minisztertanácshoz fordulni. Szigeti József elvtárs bejelentette, hogy a Művelődésügyi Minisztérium ilyen kérelmet nem fog előterjeszteni. Olt Károly elvtárs felvetette a szegedi egyetem kérdését, melyen jelenleg is az orvosképzés mellett gyógyszerészképzés is folyik. Dr. Doleschall Frigyes elvtárs bejelentette, hogy a felmerülő költségeket a saját költségvetéséből fedezi, póthitel igényt nem támaszt, bejelentette továbbá, hogy a szegedi egyetem károsítását a jövő héten kívánja előterjeszteni. Dr. Münnich Ferenc elvtárs nem látja megnyugtatónak azt, hogy az előterjesztés nem jár póthitel igénnyel, mert ez legfeljebb azt jelenti, hogy az Egészségügyi Minisztériumnak csökken a megtakarítása. Javasolja, hogy a kormány most ne határozzon, az egészségügyi miniszter tárgyalja meg a kérdést a pénzügyminiszterrel és egyetértés esetén hozza a kérdést újból a Minisztertanács elé. A kormány az előterjesztést levette napirendről.9 5. A Polgári Törvénykönyv tervezetének vitára bocsátása Előadó: dr. Nezvál Ferenc elvtárs A vitában részt vettek: Apró Antal elvtárs, Dögéi Imre elvtárs, dr. Nezvál Ferenc elvtárs Apró Antal elvtárs helytelennek tartja, hogy a határozati javaslat országos vitáról beszél, mert a Polgári Törvénykönyv tervezetét elsősorban szakembereknek és nem pedig az egész dolgozó népnek kell megtárgyalnia. Dögéi Imre elvtárs csatlakozott Apró Antal elvtárs véleményéhez és a Polgári Törvénykönyvnek nem országos vitára bocsátását javasolja, hanem azt tartja helyesnek, ha azt az Igazságügy-minisztérium széles körben, szakemberek bevonásával tárgyalja meg. Dr. Nezvál Ferenc elvtárs bejelentette, hogy az Igazságügy-minisztériumnak sem az a célja, hogy a dolgozók széles tömegei és a falusi lakosság tárgyalja meg a Polgári Törvénykönyvet, hanem az, hogy megyei, városi és járási szinten szakemberek vitassák azt meg, jogászok vezetésével. A kormány az előterjesztést elfogadta azzal, hogy ne országos vita tárgyalja meg a Polgári Törvénykönyv tervezetét, hanem a szakemberek igen széles körben, a sajtó pedig adjon erről ismertetéseket.10 9 Lásd a 44. sz. dokumentumot! 10 A Minisztertanács 2180/1956. (X. 18.) számú határozatában felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy a polgári törvénykönyvre vonatkozó törvénytervezetet az Országgyűlés következő 833
