Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
40. 1957. augusztus 31. (rendkívüli ülés)
1957. augusztus 31. MT ülések jegyzőkönyvei A reakciós erők szervezkedése nem tudott eredményt elérni mindaddig, amíg Nagy Imre és áruló csoportja fel nem lépett, amíg belső árulás meg nem könnyítette romboló tevékenységüket. 1956-ban Nagy Imre és csoportja részéről tervszerű támadás indult a Magyar Népköztársaság társadalmi és államrendjének megdöntésére. Taktikájuk teljes összhangban volt azzal, amit az imperialista propaganda hirdetett és az imperialisták által szervezett ellenforradalmi csoportok folytattak. Ebben a helyzetben mind szabadabban kezdtek tevékenykedni és csoportosulni a volt gyárosok, földbirtokosok, horthysta hivatalnokok, katonatisztek. Illegális keretek között újraalakították a korábban feloszlatott pártjaikat és együttműködve az imperialisták ügynökeivel kidolgozták taktikáját és tervszerűen előkészítették az október 23-án kirobbantott ellenforradalmat. Október 23-án este egyszerre intéztek fegyveres támadást a Magyar Népköztársaság legfontosabb állami intézményei ellen. Megtámadtak laktanyákat, ostrom alá vették a Rádiót, a nemzetközi telefonközpontot, a pályaudvarokat, gépkocsi telepeket, katonai fegyverraktárakat. Erőszakos úton meg akarták dönteni az ország alkotmányos intézményeit. Helyükbe saját törvénytelen hatalmi szerveiket akarták állítani. Amikor az ellenforradalom kirobbant, közvetlenül és nyíltan érvényesült a nyugati imperialisták és a magyarországi reakciós ellenforradalmi szervezetek közötti kapcsolat és együttműködés. Az imperialista államok budapesti követségeinek egyes beosztottai azonnal, már október 23-án délután bekapcsolódtak az ellenforradalmi cselekményekbe. Jelen voltak a Bem téri tüntetésen, ahol bíztatták, és támogatásukról biztosították a tömegeket. Elmentek a Sztálin térre, s ott a Sztálin-szobor ledöntésére uszító elemeket maguk is bátorították, cigarettát, csokoládét osztottak a tüntetők között, ezzel is dokumentálva, hogy akciójukat a mögöttük álló imperialista hatalmak támogatják. Elsősorban az angol és amerikai követség tagjai rendszeresen felkeresték az ellenforradalmi központokat, és tanácsokat adtak. Közvetlen tárgyalásokat folytattak a katonai esküjét megszegő hazaáruló Maiéter Pállal, a Corvin köz vezetőivel és másokkal. Értesüléseket közöltek velük a magyar és szovjet fegyveres erők mozdulatairól, erejéről, tanácsot adtak, hogy milyen irányban folytassák tevékenységüket. Egyidejűleg Ausztriából, Nyugat-Németországból és máshonnan tömegesen dobták át a fegyveres ellenforradalmi csoportokat, vöröskeresztes szállítmányok ürügyén kézifegyverre] látták el a lázadókat. A Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje ellen uszító hadjáratban a Szabad Európa mellett bekapcsolódott az angol kormány hivatalos rádiója is, amely október közepén pl. arra szólította fel az ország lakosságát, hogy lépjen fegyveres akcióba a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok ellen, követelje azoknak eltávolítását az országból, majd döntse meg a szocialista társadalmi rendszert. A Szabad Európa Rádió közvetlen utasításokat adott az ellenforradalmároknak, diktálta, hogy milyen követelésekkel lépjenek fel és hogyan folytassák tovább küzdelmüket. Kapcsolatokat létesített a Magyarországon működő és 826
