Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
40. 1957. augusztus 31. (rendkívüli ülés)
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. augusztus 31. A Nagy Imre-csoportot - mint erről már szó volt - annak megfelelően kell beállítani, hogy az esküjéhez és az Alkotmányhoz hűtlen kisebbségi csoport volt, mellyel szemben állt a kormány tagjainak többségéből álló, az Alkotmányhoz és esküjéhez hű csoport. Beszéljünk arról, hogy Nagy Imréék az országgyűlés tevékenységének jogosultságát is kétségbe vonták. Mellőzték az Elnöki Tanácsot is. Félreállították a kormányt és ezen tevékenységükkel szemben léptek fel a kormánynak azon tagjai, akik esküjükhöz hűek voltak. Meg kell mondani, hogy ez utóbbi volt a többség, megmondva, hogy Nagy Imrével és társaival szemben hány tagja állt a kormánynak. Nem kell beszélni arról, hogy a szovjet hadsereg csapásai elől elmenekült magyar csapatok stb., hanem azt kell mondani, hogy a Magyarországról kivert és nyugaton felfegyverzett fasiszta csapatok stb. Az anyagban nem kell a kizsákmányolás elleni harcról beszélni. Az 1919-re való hivatkozást el kell hagyni. A belügyeinkbe való beavatkozásnál fel kell sorolni ennek eszközeit, a pénzügyi alapot, a nyugat-németországi fasiszta csapat-koncentrációt, Dulles nyilatkozatát stb. Hivatkozni lehet Donovan12 nevére, aki úgy nyilatkozott, hogy járt Magyarországon is. Beszélni kell itt az USA követségen leleplezett rádióállomásokról. A 8. oldal utolsó bekezdésénél azt kell mondani, hogy a londoni rádió ekkori és ekkori adásában fegyveres felkelésre lázított. Azt, hogy Nagy Imre szabadította volna ki a politikai foglyokat, ki kell hagyni. Mindszenty menedékjogáról nem kell beszélni, ez itt nem érdekes. Mindszentyről csak ott kell beszélni, ahol arról van szó, hogy kik azok, akikre éveken keresztül támaszkodni akartak a magyar néphatalom megdöntésében. Nem kell arról beszélni, hogy a magyar kormányszerveket váratlanul érte a támadás. Amikor arról van szó, hogy nem csak belső erők léptek fel, hanem külső erők is támadtak és Magyarország függetlensége került veszélybe, ekkor, és függetlenségünk védelmében kérte a magyar kormány a Szovjetunió segítségét. Tehát nem a támadás váratlansága a lényeges, hanem elsősorban a külső támogatás. Arra a megállapításra, hogy az ötös bizottság tagjai ellenségesen viselkedtek, nincs szükség. A bizottságról csak annyit írjunk, hogy jellemző, hogy milyen emberekre bíztak ilyen vizsgálatot az, hogy elnöke a nemzetközi jog értelmében háborús bűnösnek tekintendő személy, aki a II. világháború idején a hitlerista hatalommal működött együtt.13 A bizottsággal nem kell többet foglalkozni. Ahol arról van szó, hogy a magyar kormány a magyar nép akaratát fejezi ki - ez a bevezetője a javaslatoknak -, e helyett arról kell beszélni, hogy a magyar kormány indítványozza stb. 12 Donovan, William Joseph (1883-1959) a II. világháború alatt az amerikai Office Strategic Services vezetője. Széles körben úgy ismert, mint a mai CIA „atyja”. 13 Alsing Andersent valóban megvádolták a nácikkal való együttműködéssel. 817
