Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

40. 1957. augusztus 31. (rendkívüli ülés)

MT ülések jegyzőkönyvei 1957. augusztus 31. ták, hogy 1944 jön, elég volt a lágerekből és kivégzésekből. Arra mutassunk rá, hogy ilyen események bekövetkezésének konkrét veszélye fennállott. Nem helyes, ha általában imperialista kormányokról beszélünk, helyesebb volna ezért egyes imperialista kormánykörökről beszélni, anélkül, hogy egy kalap alá vennénk mindenkit. Az anyagban még imperialista országokról is szó van! A 9. oldal harmadik bekezdése azt mondja: „...szabadon bocsátotta az összes politikai foglyokat, zömükben jogerősen elítélteket...”, ez úgy hangzik, mintha lettek volna jogerősen el nem ítélt foglyok is. Kádár János elvtárs: Az anyagnak az az állítása, hogy Nagy Imre szabadította ki a politikai foglyokat, nem igaz. Ilyent a jelentésben ne írjunk. Kisházi Ödön elvtárs: Ki lehetne egészíteni az anyagot azzal, hogy néhány számmal megmutatnánk, hogy arról a mélypontról, amelyen a magyar gazdasági élet novemberben volt, milyen szintre jutottunk. Ez egymaga is bizonyítja, hogy nem igaz, mintha a kormányzás a nép ellen folyna. Ezeken az eredményeken is túl tudtunk volna szárnyalni, ha a külföldi propaganda hagyott volna bennünket dolgozni. Az anyag beszél Kéthly Annáról és Király Béláról és megállapítja, hogy ezek kémek voltak. Amennyiben Kéthlyre vonatkozó megállapításra újabb tények szolgáltattak alapot, akkor ez helyes, ha azonban ezt a megállapítást csak azzal tudjuk alátámasztani, amivel Kéthlyt évekkel ezelőtt vádolták, akkor erre nem lehet hivatkozni, mert az alaptalan volt. Biszku Béla elvtárs: Az albumot a demokratikus emigráns szervezetekhez is küldjük meg. Ezekbe kb. 500 000 ember tartozik, olyanok, akik a felszabadulás előtt vándoroltak ki. A jelentéssel kapcsolatban használjunk fel olyan konkrétumokat is, mint pl. Dullesnak4 az a kijelentése, hogy tudott már előre arról, hogy mi készül Ma­gyarországon, hivatkozni lehet a Szabad Európa Rádióban tartott előadásokra, amelyek a népi demokratikus rendszer két lépcsőben való megdöntéséről szól­tak; ezek is dokumentumok. Ezt a taktikát is ismertetni kellene. Olyan dolgokat is, mint pl. Walter Lippmann5 nyilatkozata, hogy az ellenforra­dalmárok megszegték az előre megállapított taktikai utasításokat, fel lehet hasz­nálni. Fel lehet sorolni az USA által támogatott magyar emigráns ellenforradalmi szervezeteket. Ezeket meg kellene nevükön nevezni, legalábbis a legfontosabba­kat. Meg lehetne említeni azokat is, amelyeket most, az ellenforradalom után hoztak létre. De ezt még meg kellene gondolni. Kossá István elvtárs: Ezeket nem kell megemlíteni. 4 Dulles, John Foster (1888-1959), 1953 és 1959 között az Egyesült Államok külügyminisztere. 5 Lippmann, Walter (1889-1974), amerikai újságíró. 1931-től a New York Herald Tribune, 1962- től a Washington Post munkatársa. 807

Next

/
Thumbnails
Contents