Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
Bevezető
Bevezető A kormány megalakulása, összetétele Az 1956. november 4-én hajnalban indult második szovjet katonai intervenció elsöpörte Nagy Imre koalíciós kabinetjét. Miközben a miniszterelnök drámai hangú rádióüzenetben hozta a világ tudomására a Magyarország elleni szovjet támadást, az új kormány feje szovjet kísérettel akkortájt indult vissza Magyarországra. A különböző visszaemlékezések és történeti munkák más-más hipotézist állítottak fel arról, hogyan került Kádár János az új kormány élére. A moszkvai levéltárakból az elmúlt évtizedben előkerült források alapján a kormányalakítással kapcsolatban több kérdés, mindenekelőtt a kormányfő kiválasztásának körülményei tisztázhatóvá vált. A legutóbbi időkig több verzió volt forgalomban Kádár János „eltűnéséről” és Moszkvába szállításának körülményeiről is. Kádár János 1956. november 1-jén a késő esti órákban az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai és a kínai nagykövet megbeszélésének ideje alatt hagyta el a Parlamentet, és Münnich Ferenc társaságában a szovjet nagy- követségre ment. Távozásáról senkit nem értesített, még a Parlament épületében tartózkodó feleségét sem. A találkozót a szovjet nagykövettel Münnich javasolta Kádárnak azzal, hogy a szovjet csapatmozgásokkal kapcsolatos félreértések tisztázása érdekében tárgyaljanak Jurij Vlagyimirovics Andtopovvíú. A találkozó helyett azonban saját gépkocsijukból egy páncélozott autóba ültek át, és folytatták az útjukat Tökölre. Innen aztán mindkettőjüket külön repülőgépen Moszkvába vitték. A gép Munkácson leszállt, onnan az Ungváron lévő pártbizottságra mentek, ahol a szállításuk lebonyolításával megbízott Leonyid Iljics Brezsnyev várta őket. Münnich Ferenc 1964-es visszaemlékezésében út- jukról mindössze annyit közölt: „Engem hívtak a szovjet követségről és kérték, hogy szóljak Kádár elvtársnak. Elindítottak Tökölre, onnan Moszkvába, majd vissza.”1 Brezsnyev kíséretében Kádár János és Münnich Ferenc november 2-án érkezett Moszkvába, hogy részt vegyenek az SZKP KB Elnökségének ülésén. A tanácskozást a szövetségesekkel a második szovjet intervencióról tárgyaló Nyikita Szergejevics Hruscsov távollétében Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin vezette, s azon jelen volt még egy magyar: Bata István volt honvédelmi miniszter is, aki a Kremlben csatlakozott Kádárékhoz. Kádár valószínűleg nem volt tisztában azzal, valójában miért is vitték Moszkvába, de megérkezésükkor a szovjetek részéről sem volt még eldöntött tény, hogy kettőjük közül ki lesz az új hatalmi központ feje. Az SZKP KB Elnökségének 1956. október 31-ei ülésén Hruscsov a magyarországi válsághelyzet megoldására kész intézkedéssorozatot ismertetett a testület tagjaival, amelynek egyik elemét képezte az ideiglenes forradalmi kormány névvel illetett új hatalmi központ személyi összetételének meghatározása, valamint az ideiglenes kormány felhívásának elkészítése.2 Az ülésen szóba került a tervezett ellenkormányba szóba jöhető személyek neve ( Apró Antal, Horváth Imre, Kiss Károly, Boldoczki János), de egyelőre nyitott maradt az új kormány vezetőjének személye. A kormány élére akkor még két személy jöhetett szóba: Kádár János és Münnich Ferenc. 1 Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (a továbbiakban PIL) 867. f. 2/m-24. 2 Döntés a Kremlben, 1956. A szovjet pártelnökség vitái Magyarországról. Szerk. Vjacseszlav Szereda és Rainer M. János. 1956-os Intézet, Bp., 1996. 62-64.
