Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

38. 1957. augusztus 22.

1957. augusztus 22.

MT ülések jegyzőkönyvei

párt- és tömegszervezeti, közintézményi épületeket, később pedig a tömeges disz- szidálás következtében elhagyott lakások nagy részét szállták meg.

1956. október 23-tól 1957. március 31-ig 3400 állami erőből épült új lakást és 7217 elhagyott lakást, illetőleg helyiséget, összesen tehát 10617 lakásnak használható helyiséget foglaltak el önkényesen adataink szerint. Az önkényes beköltözések eseteinek száma azonban ennél nagyobb, mert az engedély nélküli átköltözések láncolata indult meg. Ezért később a kerületi tanácsok csaknem 20 000 eset vizsgálatával kényszerültek foglalkozni. 1957. januárig sem a kerületi tanácsok, sem a karhatalmi szervek nem tudták megakadályozni az önkényes beköltözéseket és a beköltözőket képtelenek voltak kihelyezni. 1957. január 12-én a Fővárosi Tanács VB elnöke utasítást adott a kerületi tanácsok VB elnökeinek, mely szerint az önkényes beköltözőkkel szemben az érvényben lévő rendelkezések szerint kell haladéktalanul eljárni és a házkezelők kötelesek január 30-ig összeírni az így elfoglalt lakások adatait. Az utasítás azt célozta, hogy az önkényes beköltözőket korábbi lakásukba visszahelyezzék, azokat pedig, akiknek lakásuk tönkrement, ideiglenes kiutalással hagyják meg további intézkedésig az elfoglalt lakásokban. Ezt a célt elérni nem sikerült, nem volt hozzá erő, ugyanakkor azonban az önkényes beköltözők ostromolták a kerületi lakásosztályokat, hogy legalább ideiglenes kiutalást kapjanak, mert e nélkül nem kaphatták meg azokat az igazolásokat, melyek szerint a gyermekek tejjegyhez, iskolai beíratáshoz stb. juthatnak. Kezdeményezésünkre 1957. február hónapban a Fővárosi Tanács VB titkáránál bizottság alakult az Igazságügy-minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Fővárosi Ügyészség, a Fővárosi Bíróság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a kerületi tanácsok VB képviselőiből, mely javaslatot dolgozott ki a kérdés rendezésére. A kiderítetlen esetek nagy száma miatt ugyanis a szokásos módon a kerületi tanácsok lakásügyi szervezete képtelen lett volna a törvényes rendet helyreállítani. A bizottság javaslata és Végrehajtó Bizottságunk előterjesztése alapján a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1027/1957. (III. 2.) számú határozatával szabályozta a követendő eljárását. Meghatározta, hogy kiket kell hajléktalanoknak tekinteni, és ebbe a kategóriába belevette az ellenforradalmi harcok során lakhatatlanná vált lakások volt használóin kívül a korábbi földrengések és árvíz során hajléktalanná váltakat, a hatóságilag nyilvántartott romos és életveszélyes lakások bérlőit, sőt a zsúfolt és egészségtelen lakások bérlőit is, de még az albérlőket is, ha családi körülményeik ezt indokolttá teszik. E kormányhatározat szerint a hajléktalan személyeket az önkényesen elfoglalt lakás bérlőjéül ki kell jelölni. A rendelkezés végrehajtására 1957. április 30-ig tartó felülvizsgálatot rendelt el, mely határidőt 1957. június 30-ig meg kellett hosszabbítani, mert ezt a nagy munkát a csekély létszámú kerületi lakásügyi osztályok határidőre elvégezni nem tudták és egyes kerületekben a mai napig sincs befejezve.

A felülvizsgálatot minden kerületben bizottság végezte, melynek tagjai voltak a kerületi ügyészség, a kerületi bíróság és a rendőrkapitányság egy-egy tagja, egy kerületi tanácstag és a lakásügyi osztály képviselője. A bizottságok március kö780