Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
38. 1957. augusztus 22.
MT ülések jegyzőkönyvei 1957. augusztus 22. 3. Elsősorban az érdekeltek munkájával vagy hozzájárulásából kell megvalósítani az olyan vízügyi létesítményeket, amelyek a helybeli lakosság vagy a lakosság meghatározott csoportjának közvetlen érdekét szolgálják. 4. A 2. pontban meghatározott vízi munkák pénzügyi fedezetét alapszerüen kell kezelni, és ennek érdekében vízügyi igazgatóságonként Vízügyi Alapot kell létesíteni. A Vízügyi Alap létesítésére, bevételeinek kezelésére és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben a vízügyi főigazgató állapítja meg a következő alapelvek figyelembevételével: a) a Vízügyi Alap jogi személy, amelyet harmadik személyekkel szemben az illetékes vízügyi igazgató képvisel; b) a Vízügyi Alapokról - a kezelési feladatot ellátó vízügyi igazgatónak - éves tervet (költségvetést) és beszámolót kell készíteni; c) A Vízügyi Alapok gazdálkodásának felügyeletére választmányt kell létesíteni. A választmány az illetékes vízügyi igazgatóság működési területéhez tartozó megyei tanácsok kiküldötteiből és a vízügyi főigazgató megbízottjából áll. d) A Vízügyi Alapok működésének főfelügyeletét és ellenőrzését a vízügyi főigazgató gyakorolja. A választmány és a vízügyi igazgatóság közötti vélemény- eltérés esetén - a helyi és az országos érdekek mérlegelésével - a vízügyi főigazgató dönt. 5. A Vízügyi Alap bevételei a következők: a) az állami költségvetésben a vízügyi szolgálat címnél előirányzott külön hitel; b) a vízrendezésben vagy a vízhasznosításban érdekelt községek (városok) mezőgazdasági lakosságát terhelő kötelező vízgazdálkodási járulék megváltásaként az érdekeltek jövedelemadójából származó és a Pénzügyminisztérium által a központi adószámláról átutalt hozzájárulás összege; c) a Vízügyi Alap terhére végrehajtandó vízi munkák által érintett érdekeltségi területek tulajdonosai (használói) által a vízjogi törvény 40. §-a, illetőleg 55. §-a alapján fizetett hozzájárulások a vizek medrének és partjainak karbantartása, valamint a vízmosások megkötése esetén; egyéb vízi munkáknál - a vízjogi törvény alapelveinek megfelelően - a területileg illetékes vízügyi igazgatóság által megállapított érdekeltségi hányad; d) önkéntes külön hozzájárulás, amelyet a vízrendezés vagy a vízhasznosítás által érintett ingatlanok tulajdonosai (használói) önkéntes felajánlás alapján fizetnek azért, hogy a vízi munka végrehajtása a rendelkezésre álló fedezet alapján ütemezett időhöz képest korábban vagy részükre előnyösebb módon történjék; e) vízhasználati díj, amelyet az üzemszerűen vizet használók fizetnek; 0 a vízügyi igazgatóságok működésével kapcsolatos közvetlen bevételek (gát- és csatornakaszálók haszonbérleti díja stb.) g) szennyvizeknek a befogadóba történő tisztítatlan bevezetése miatt kiszabandó bírság; h) a vízgazdálkodási társulatok letétje. 777