Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
37. 1957. augusztus 15.
1957. augusztus 15. MT ülések jegyzőkönyvei A tervvel szemben elért eredmények a termelési színvonalból következtek, amelyhez még hozzájárult a munkafegyelem bizonyos javulása és a teljesítménybérezés fokozódó bevezetése. Az I. negyedévben megtörtént az akkor feleslegesnek mutatkozó munkaerők elbocsátása, kényszer szabadságolása, ill. más munkaterületre való átirányítása. A II. negyedév elején kiadásra került a létszámfelvételi tilalom, amely egyes területeken - a szükséghez képest - időszakosan fel lett függesztve, jelenleg azonban újra az egész minisztérium területén érvényben van és csak esetenkénti elbírálás alapján adunk szórványos engedélyt felvételre. Ennek eredményeképpen a kapun belüli munkanélküliség csökkent és a II. negyedévi egész napos hiányzások mértéke nem haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Megindult a teljesítménybérezés különböző formáinak bevezetése és alkalmazása. A munka termelékenysége hónapról-hónapra javult. A kohászatnál 1956. III. negyedévben a munkásoknak kb. 80%-a dolgozott teljesítménybérben, 1957. május 1-től kb. 50-60% ismét teljesítménybérben dolgozik. A gépgyártásban a különféle teljesítménybér rendszerekben teljesített órák aránya az összes teljesített órákhoz képest a következő: január: 12,2%, február: 22,6%, március: 26,3% és a II. negyedévben az átlag már 39,9% volt. 1956. III. negyedévben a gépgyártás területén a teljesítménybér rendszerekben teljesített órák aránya az összes órákhoz képest 83,5% volt. Ez azonban tartalmazta lényeges mennyiségben azokat az órákat is, melyek csak névleges teljesítménybérezés mellett lettek kifizetve és egyes dolgozók részére csak a magasabb kereset biztosítását szolgálták. A minisztérium a jelenleg alkalmazott teljesítménybérezési formákkal elért eredményeket folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy mielőbb kialakítható legyen az egyes szakmai területek sajátosságainak és helyi adottságainak legjobban megfelelő teljesítménybérezési forma. A fenti létszámgazdálkodással egyidejűleg ugyancsak szigorú rendszabályokat léptettünk életbe a béralap-gazdálkodás területén is. A Minisztertanács által jóváhagyott bérrendezések betartására szorítottuk a vállalatokat. Ennek érdekében vezettük [be] az átlagórabérek ellenőrzését és a tervtúlteljesítéssel nem engedtük az eddig szokásban volt arányos többletbér felhasználását. (Ennek eredménye, hogy pl. a gépgyártásban a tervtúlteljesítés mellett még abszolút bérmegtakarításunk is volt.) Az elhanyagolt szolgálati ágak (munkaügy, személyzeti, regie-gazdálkodás, utó- és előkalkuláció stb.) munkájának helyreállítására, illetve megjavítására az intézkedéseket megtettük. Termelékenységi- és bérhányad mutatóink állandó fejlődést tükröznek, mind a II. negyedév az I. negyedévvel szemben, mind az egyes hónapok egymással szemben. Azonban az I. félévi fokozódó fejlődés ellenére sem értük még el az 1956. III. negyedévi fajlagos mutatóink szintjét. Ennek döntő oka a termelés 746
