Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

34. 1957. július 25.

1957. július 25. MT ülések jegyzőkönyvei dasági problémákkal kapcsolatban, de egyöntetűen arra hivatkoztak, hogy érde­mi hivatalos tárgyalásokra csak a magyar kormány - korábban több ízben jelzett - kibővítése után kerülhet sor. Szemmel látható volt az a törekvés, hogy keres­kedelmi forgalmunkat nem kívánják megszakítani, de kormányunkkal nem kí­vánnak hivatalos tárgyalásokat folytatni. Ezért a lejáró kereskedelmi és fizetési egyezmények hallgatólagos vagy adminisztratív meghosszabbításának útját vá­lasztották. (Belgium, Dánia, Izland, Olaszország, Franciaország, Hollandia) Norvégiával az árucsere-forgalmi megállapodás meghosszabbítása mellett ko­rábban tárgyalt pénzügyi megállapodás is aláírásra került. Az okmányokat a norvég külügyminiszter írta alá. Egyedül Finnországgal folytattunk Helsinkiben új kereskedelmi egyezményről kielégítő, eredményes tárgyalásokat. Svédország a formális meghosszabbítást is elutasította, de facto azonban nem akadályozta a régi egyezmény alapján az árucsereforgalmat. Nyugat-Németország az 1956 októberében parafáit kereskedelmi megállapodást nem írta alá, de a forgalmunkat szintén nem szakította meg. Kanada - amellyel a felszabadulás után egyezményünk nem volt - az október­ben tárgyalt megállapodást nem írta alá. 2. Külkereskedelmi vállalataink jelentős üzletfelei jóformán kivétel nélkül ér­deklődtek az üzleti kapcsolatok újrafelvétele iránt, és általában segítséget is nyújtottak, hogy az átmeneti üzleti nehézségeket leküzdhessük. E tekintetben csak Svájc és kisebb mértékben Olaszország egyes kereskedelmi körei képeztek kivételt. A forgalom felvétele után számos helyen sikerült exportáraink és a kereskedel­mileg szokásos hitelkondíció javítása. Utóbbi körülményt elősegíti az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank pontos fizetései - amire a tőkés körök általában nem számítottak - természetesen igen kedvező visszhangot keltettek. Ebben az időszakban néhány jelentősebb áruhitelt is kaptunk (műtrágya, szén) más, szá­munkra fontos árukra megfelelő hitellehetőségekről eredményesen tárgyaltunk. 3. Egyes kivételektől eltekintve a tőkés bankok is inkább pozitív magatartást tanúsítottak. Az áruhitel műveleteket azonban részben nehezítette, részben lehe­tetlenné tette az a körülmény, hogy a legtöbb országban az állami hitelek biztosí­tói felfüggesztették, illetőleg erősen korlátozták a Magyarországnak nyújtandó kereskedelmi hitelek biztosítását. Március első felében a lassan konszolidálódó gazdasági kapcsolataink továbbfej­lődésében lényeges romlás következett be, és a már kimunkált eredményeink is sorra meghiúsultak. (Pl. kitárgyalt hitelüzletek, hitel és egyéb üzletek visszavo­nása.) Ez a tendenciaváltozás időben egybeesett a Külügyminisztérium által kiadott különböző nyilatkozatokkal, illetőleg egyezményekkel. A kapcsolatok romlása legélesebben jelentkezett az osztrák kereskedelmi vegyes bizottsági tárgyalások alkalmával március hónapban. Noha ezek előkészítésébe és lefolyta­tásába a Külügyminisztériumot is bevontuk, a tárgyalások megkezdése napján ­686

Next

/
Thumbnails
Contents