Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

34. 1957. július 25.

1957. július 25. MT ülések jegyzőkönyvei állattenyésztést is, mert a rétek és a legelők vizes években takarmányozásra al­kalmatlan savanyú füvet, aszályos években pedig - kiégés következtében - semmit sem teremnek. A vizek okozta károk elhárítása mellett a vizek hasznosítása - ezen belül az ön­tözéses termelés - az érintett terület lakossága jelentős részének együttes érdeke. Az öntözött területek nagysága az utóbbi években csökkent. A nem üzemeltetett öntözőtelepek területe kb. 50-60 ezer kát. hold. Ez arra vezethető vissza, hogy az öntözésben helyileg együttesen érdekelt termelők társulására alkalmas szervezeti formák hiányoznak és a közös gazdálkodás fejlesztésére irányuló termelésszer­vezési munka az öntözéses gazdálkodás területén a mezőgazdasági szervek ré­széről sem folyt kielégítően. A vizek helyi kártételeinek elhárítását és a nagyobb - összefüggő vízgazdálko­dást igénylő - területen folytatott öntözéses termelést az egységes állami vízgaz­dálkodás keretében, az érdekelt termelők szervezett együttműködése útján lehet eredményesen megoldani. Az érdekelt lakosság - megfelelő, egységes műszaki irányítás mellett történő - összefogásával elsősorban a következő vízügyi feladatok valósíthatók meg: 1. A helyi vízkárelhárítás körébe tartozó - jelenleg részben gazdátlan - munkák, különösen- nyári gátak;- belvízi csatornarendszerek olyan szívóárkai, amelyek vízszállító képessége a 0,5 m3/sec-ot nem haladja meg, ha a szívóárok egy birtokhatáron túlterjed;- állandó vízjárású olyan kisvízfolyások szabályozási és fenntartási munkái, amelyeknek 10 évenkinti gyakoriságú maximális vízhozama a 3 m3/sec-ot nem haladja meg;- azok a vízmosás megkötések, amelyek kisebb érdekeltség vízkár elleni védel­mét biztosítják;- több község határán áthaladó lecsapoló főcsatornába betorkoló kisebb lecsapo­ló csatornák és szívóárkok;- rétek, legelők lecsapolásának építése, felújítása és fenntartása;- nyári gátakon való tényleges védekezés ellátása. 2. Öntözés. A már meglévő és a kiépítésre kerülő öntözési főmüvekre támaszko­dó, a terület domborzati és vízrajzi viszonyai által meghatározott vízgazdálkodá­si és üzemelési egységeken - az öntözőrendszereken, ha pedig ezek tovább tago­zódnak, az öntözőfürtökön - belül, a területileg illetékes vízügyi igazgatóság szakmai előírása és irányítása mellett;- az öntözővízzel való helyes gazdálkodás megszervezése;- a rendelkezésre álló öntöző vízmennyiség elosztása a tagok között az érvény­ben lévő jogszabály ok rendelkezései szerint; 678

Next

/
Thumbnails
Contents