Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

34. 1957. július 25.

MT ülések jegyzőkönyvei

14. Jelentés a július 15-i jégverés és vihar okozta károkról "

Előadó: Dögéi Imre elvtárs, Antos István elvtárs

A kormány az előterjesztést vita nélkül elfogadta.31 Napirenden kívül:

1. Kossá István elvtárs kérte a kormány felhatalmazását ahhoz, hogy az Országos Vasutasnap alkalmából a kormány nevében köszönetét fejezhesse ki azoknak a szovjet vasutasoknak, akik az ellenforradalom alatti és utáni időkben áldozatos munkájukkal a segélyadományok Magyarországra való szállítását elősegítették. * 211

1957. július 25.

29 A kormány 3321/1957. sz. határozatával hozzájárult ahhoz, hogy a külügyminiszter - hatáskörének megfelelően - a Külügyminisztérium belső szolgálatában a diplomáciai rangfokozatok rendszerét bevezesse. A határozat ugyanakkor kikötötte, hogy a diplomáciai rangfokozatok bevezetésével a Külügyminisztérium béralapját emelni nem lehet.

211 Az előzményekre lásd a 33. sz. dokumentumot. A kormány 1957. július 18-án hozott határozata alapján a Pénzügyminisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium képviselőiből álló bizottság megvizsgálta Somogy, Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye területén a július 15-ei jégverés okozta károkat. Jelentésük szerint a négy megyében mintegy 85 000 kh területet érintett jég, a legnagyobb mértékben Somogy megyében (40 000 kh). A jégkár mértéke 20-100% között volt; a kárbecslő bizottságok általában mindenhol megkezdték a kárfelvételt, de részletes kármegállapítás a vizsgálat időpontjában még nem állt rendelkezésre.

A károsult területből mintegy 8-9000 kh-on 100%-os volt a jégkár. Legsúlyosabb kárt az érintett területeken a kukorica szenvedte, de jelentős volt a kár a szőlőkben is, különösen Szekszárd környékén, ahol mintegy 900 kh-n kb. 30-100% volt a kár. Ahol legerősebb volt a jégverés, ott komoly kárt okozott a kenderben, napraforgóban, mákban, dinnyében, paradicsomban, sőt egyes helyeken még burgonyában is. Somogy és Tolna megyében kisebb épületkárok is keletkeztek. A jelentés szerint a bizottság a legfontosabb intézkedéseket saját hatáskörben megtette. Azokon túl azt javasolták, hogy a súlyos jégkárt szenvedett termelőknek a községi (városi) tanács végrehajtó bizottsága igazolása alapján rövid tenyészidejű kukoricát, valamint az őszi nemesített vetőmag akcióból búzát, rozsot, őszi árpát, illetve vetőburgonyát adjanak kölcsönbe, amit az 1958. évi termésből súlytöbblettel kellett volna visszaadni. Javasolták annak tudomásul vételét, hogy azoknál a termelőknél, akik növénytermelési szerződésüknek a jégkár következtében nem tudnak eleget tenni, és akiket igazoltan 50%-nál nagyobb jégkár ért, amennyiben kérik a szerződésekből eredő tartozásaik prolongálását - művelési előleg és vetőmag ellenértéke - azt a következő évre fogják meghosszabbítani. Az élelmezésügyi miniszternek kellett volna gondoskodni arról, hogy az állat- hizlalási szerződéssel rendelkező súlyosabb jégkárt szenvedett termelőktől az Allatforgalmi Vállalat - ha az állat minősége megfelelő - a szerződött állatot akkor is vegye át, ha a szerződés szerint az átadás határideje későbbi. A lakosságot ért épületkárok gyors helyreállítása érdekében a belkereskedelmi miniszternek a jég és viharkár okozta károk helyreállításához szükséges építőanyagokat soron kívül, az érintett megyék évi keretén felül a TÜZEP-en keresztül a megyék rendelkezésére kellett volna bocsátania.

A gondokat tetézte, hogy a kárt szenvedett területeken általában kevés károsult kötött jégkár biztosítási szerződést. A bizottságnak ezzel kapcsolatban az volt a véleménye, hogy akik jégkár biztosítási szerződést nem kötöttek, semmilyen ingyenes juttatásban ne részesüljenek.

11 A kormány 3328/1957. sz. határozatában a bizottság javaslatainak megfelelő döntéseket hozott.

669