Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

32. 1957. július 11.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. július 11.

Javasolta továbbá, hogy a kormány utasítsa az élelmezésügyi minisztert, a végrehajtási rendeletben szabályozza a paprika termelésével, kikészítésével, őrlésével, csomagolásával, forgalmazásával kapcsolatos egészségügyi rendszabályokat is.

A kormány az előterjesztést a következő kiegészítésekkel és módosításokkal elfogadta:

a) A Titkárság észrevételeit a végleges szövegnél figyelembe kell venni.

b) A kormány rendeletébe nem tartozó részlet rendelkezéseket az élelmezésügyi miniszter végrehajtási rendeletébe kell átvinni.

c) A kormány hozzájárul ahhoz, hogy a kormányrendelet és a végrehajtási rendelet egységes szerkezetben kerüljön kihirdetésre.

d) A 15 n-es korlátozást a kormány nem fogadta el.

e) A fellebbezési díj kifejezés helyett más kifejezést kell használni.

f) A paprika latin nevét megfelelően kell írni."

3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak baleseti kártalanítása11 12

Előadó: Kisházi Ödön elvtárs

A vitában részt vettek: Antos István elvtárs, Kossá István elvtárs, Kisházi Ödön elvtárs, Magyari András elvtárs, dr. Doleschall Frigyes elvtárs

Antos István elvtárs javasolta, hogy a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést13 a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben adja ki.

Kossá István elvtárs javasolta, hogy a kormány az előterjesztést ne tárgyalja, mert annak pénzügyi kihatásai nincsenek felmérve és a Gazdasági Bizottság sem tárgyalta.

Kisházi Ödön elvtárs kérte, hogy a kormány az előterjesztést fogadja el, véleménye szerint az államra nézve terhes anyagi kihatások a javaslatban nincsenek,

11 Lásd a kormány 53/1957. (Vili. 22.) sz. rendeletét a Magyar Közlöny 1957. augusztus 22. 91. számában.

12 Az akkor fennálló rendelkezések alapján a mezőgazdasági tsz-tag üzemi baleset után abban az esetben kaphatott kártalanítást, ha a baleset cséplőgép mellett végzett munka során következett be. Üzemi balesetek ugyanakkor más mezőgazdasági tevékenység során is előfordulhattak, ami indokolttá tette a kérdés általános rendezését. Bár az előterjesztés szerint a „balesetek bekövetkezésének gyakorisága” nem volt nagy, a kártalanítást a kockázat megosztása útján, biztosítás keretében javasolta.

13 Az említett rendelkezés így hangzott: „A baleseti biztosítási díj összegét, fizetésének és kezelésének részletes szabályait a munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg.”

617