Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)
30. 1957. június 20.
1957. június 20. MT ülések jegyzőkönyvei Javasolta, hogy a 32. § határozza meg azt a szervet, amelyik a rezervátumok kijelölésére jogosult.18 Javasolta, hogy az általa írásban benyújtott észrevételeket, melyek több pontatlanságra hívják fel a figyelmet, a törvényerejű rendelet végleges szövegénél vegyék figyelembe.19 Ajtai Miklós elvtárs javasolta a rendelet olyan módosítását, ami lehetővé teszi, hogy egyes helyeken az erdész és a vadőr azonos személy legyen. Dr. Doleschall Frigyes elvtárs a 8. §-hoz20 szólt hozzá és javasolta, hogy ameny- nyiben a hasznos és káros vadak felsorolása a tvr-ben maradna, úgy a hermelint és a vidrát természetvédelmi okokból emeljék ki a káros vadak köréből. Antos István elvtárs javasolta a 7. § (1) bekezdését21 a következő szöveggel kiegészíteni: „A vadászati jegy illetékköteles, az illeték mértékét a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.” Tausz János elvtárs kifogásolta a vadkárok megtérítésére vonatkozó rendszert, és rámutatott arra, hogy a vadkároknak a vadászati társaságok által leendő megtérítése sok huzavona forrása lesz, és a vadkárokkal sújtott gazdákat kedvezőtlen helyzetbe hozza. Szigeti József elvtárs Antos István elvtárs javaslatával egyetért, Tausz János elvtárs javaslatával nem. Helyesli, ha a vadásztársaságok fizetik a vadkárokat. A Földművelésügyi Minisztérium kötelessége annak ellenőrzése, hogy a vadkárok megtérítése rendben, és huzavona nélkül történjék. Révész Géza elvtárs javasolta, hogy a vadkárokat továbbra is az állam fizesse, a vadásztársaságoktól a kifizetett összegeket az állam hajtsa be. Somogyi Miklós elvtárs kifogásolta azt, hogy a vadászoknak vizsgát kell tenni, egyetért azzal, hogy a vadkárokat ne a vadásztársaságok fizessék. Marosán György elvtárs az előterjesztéssel egyetért, azt is helyesnek tartja, hogy a vadkárokat a vadásztársaságok fizessék. Indokolatlannak tartaná, ha ebből kifolyólag az államra teher hárulna. Dr. Balassa Gyula elvtárs javasolja, hogy a törvényerejű rendelet adjon lehetőséget arra, hogy a vadásztársaságok által a vadkárok miatt kifizetett összegek egy részét az állam a társaságoknak visszatérítse. Javaslatát azzal indokolta, hogy a vadásztársaságok anyagilag gyengék, és a befizetésre kerülő díjak nem nyújtanak a mintegy 10 millió forintot kitevő vadkárok fedezetére alapot. Dr. Münnich Ferenc elvtárs annak előrebocsátásával, hogy a vadkároknak a vadásztársaságok által való fizetése helyes, azt javasolta, hogy ilyen, a vadász18 A 32. § csak egyes vadászterületek vadvédelmi rezervátummá nyilvánításáról, ill. ezeken a területeken a vadgazdasági tevékenység kivételével a vadászati tevékenység tilalmáról rendelkezett. 19 Nezvál Ferenc észrevételei nincsenek az ülés jegyzőkönyvéhez csatolva. 20 Helyesen: 18. §. 21 A szöveg eredetileg így szólt: „Vadászni csak személyre szóló vadászjegy birtokában lehet.” 546
