Kádár János első kormányának jegyzőkönyvei 1956. nov. 7–1958. jan. 25. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 48. Budapest, 2009)

29. 1957. június 13.

MT ülések jegyzőkönyvei

1957. június 13.

e) A határozati javaslat 10. pontjában kimondott kenyérgabona és szemestakarmány felvásárlási állami monopóliumot minisztertanácsi rendeletben kell meghirdetni.

f) A határozati javaslat 11. pontját ki kell egészíteni azzal, hogy a terményszállítási forgalom teherautó igényeit elsősorban az ebben érdekelt szervek teherautó állományából kell biztosítani, az ezen felül jelentkező teherautó igényeket a közlekedési és postaügyi miniszter elégítse ki.

g) A kormány tudomásul vette, hogy az élelmezésügyi miniszter a legfőbb ügyész által az előterjesztéshez tett észrevételekkel egyetért és azokat a határozaton keresztül kell vezetni.4 5

2. Szarvasmarha és borjú vágásának engedélyhez kötése

Előadó: Kovács Imre elvtárs

A vitában részt vettek: Kovács Imre elvtárs, dr. Szénási Géza elvtárs,6 dr. Nezvál Ferenc elvtárs

Kovács Imre elvtárs bejelentette, hogy a könnyűipari miniszter az előterjesztésben is feltüntetett észrevételeitől7 eláll, ezért kéri az előterjesztés módosítás nélküli elfogadását.

Javasolta, hogy a törvényerejű rendelettervezettel szabályozásra kerülő vágási korlátozásokra tekintettel a kormány megfelelően módosítsa azt a korábbi határozatát, amely a termelőszövetkezetek számára a vendéglátóipari és közétkeztetési célokra állami vállalatok részére történő élőállat eladást lehetővé tette.

4 Lásd a kormány 37/1957. (VI. 23.) sz. rendeletét a Magyar Közlöny 1957. június 23. 70. számában. A kormány 3259/1957. sz. határozata megjelent: Az MSZMP ideiglenes vezető testületéinek jegyzőkönyvei V. kötet. I. m. 413-^t 15.

5 A mezőgazdasági termények és termékek kötelező beadásának megszüntetéséről szóló 1956. évi 26. tvr. hatályon kívül helyezte a sertés, marha, borjú és juh forgalmáról és levágásáról szóló 2/1955. (II. 10.) Bgy. M. számú rendeletet. Ennek következtében az országban olyan nagy meny- nyiségben vágták le a szarvasmarhákat és a borjúkat, hogy az előterjesztés szerint az már veszélyeztette a szarvasmarha állomány fejlődését. A csökkenést az Élelmezésügyi Minisztérium olyan módon akarta megakadályozni, hogy a vágást illetékköteles vágási engedélyek kiadásához kötötte volna. Az engedély nélküli vágások esetére pénzbírság kiszabását javasolták. A Gazdasági Bizottság 1957. április 29-én már foglalkozott a kérdéssel. (MÓL XIX-A-39-b/l. 16. d.)

6 Hozzászólását a jegyzőkönyv nem rögzítette.

7 A könnyűipari miniszter nem értett egyet a beterjesztett törvényerejű rendelettervezet 3. §-ával, amely előírta, hogy a levágott állat bőrét az illetékes állami vállalatnak kell átadni hatóságilag megállapított áron. Véleménye szerint a nyersbőr forgalmát szabályozó 24/1957. (IV. 20.) sz. kormányrendelet ilyen kötelezettséget nem írt elő. Ugyancsak ellenezte, hogy az engedély nélküli vágással elkövetett szabálysértés esetén 3000 Ft-ig terjedhető pénzbírságot lehessen kiszabni, mert az 1956. évi 16. tvr. csak 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírság kiszabását tette lehetővé. Ugyanezeket a kifogásokat fogalmazta meg az előterjesztéshez tett észrevételeiben Olt Károly is.

505